Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1971. november 15. (122-361) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az intézetek, tanszékcsoportok szervezeti és működési szabályzatainak jóváhagyása - 2. Javaslat az intézetek, tanszékcsoportok vezetőinek személyére - 3. Javaslat a Villamosmérnöki Karon megvalósítandó oktatási kísérletre - 4. Javaslat a szerződéses munkákról szóló Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 6. Különfélék - 1. A MM leiratának ismertetése az Egyetem káderutánpótlási tervéről - 2. Az Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékére kiírt egyetemi tanári pályázat - 3. A Gépészmérnöki Karon tett doktori szigorlatoknak szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadása
A jelenlegi helyzet és az ebből Következő feladatok A napjainkban végbemenő technikai fejlődés gyors üteme a korszerű mérnöki tevékenység alapvető változását teszi szükségessé nemcsak a rohamosan fejlődő, hanem a Ki— iorrottábbnak látszó területeken is. A mérnöki munkának egyre nagyobb része a kutatási és xejlesztési tevékenység, amely feltételezi a iizika elmélyült, jól megalapozott ismeretét, az egyre bonyolultabb matematikai modelleket alkalmazó rendszerelmélet femasználását. UgyanaJáor a mérnöki munkában iontos szerepe van a műszaki, gazdasági és egyéb szempontokat figyelembevevő optimális megoldások keresésének is. * Az emlite-tt körülmények a mérnökképzéssel foglalkozó egyetemek számára uj követelményeket jelentenek. A képzés során el kell érni a hallgatók tudasának, képességeinek, szemleletének olyan fejlődését, amely jó alapot jelent arra, nogy a technika rohamos változásával lépést tudjanak tartania Egyre lontosabba váliK egyea. esetleg elavuló tényanyag oktatása helyett egyea tudományos móaszerek alkalmazási~Készségét elsajátíttatni a nallgatÓKkal. E cél elerésénez szükségesnek látszik a jelenlegi mérnöKKépzést dixrerenciáltaooá tenni. Ez a aifferenciálas a különböző mérnöKi munKakörÖK és nem a szakmai területek szerinti további specializálódást kell nogy jelentse. Az erősen specializált szakmai ismeretek ugyanis gyorsan elavulnak, mig a Különböző muiiKaKöröKnek megielelőgfen képzett /üzem-, irányitó-, tervező-, fejlesztő—, .Kutató-/ mérnöK a maga területén Könnyebben es gyorsabban tud a fejlődéshez alkalmazkodni. Ezu a tapasztalatot tüKröziK azon: a törekvések, hogy egy-egy országon belül egymástól eltérő tipusu egyeuemek, vagy nasonló oktatási intézményei Keretében Különböző irányitottságu és elméleti felkészültségű mérnökŐK Képzésé xolyiK az ország ipari igényeitől iüggően. Magyarországon is SZÜKSégéssé vált a villamosmérnöknek a termelés Különböző fázisaban elfoglalt hely nelyét a Képzés során figyelembe venni. Ilyen irányú lépések az utóbbi időben Magyarországon is.történtek. Megalakultaik a felsőfokú technikumoK, majd a főiskoláK. így az okJweles techniKus- és üzemmérnöKKépzés külön erre a célra szervezett feisőoKtatási intézményekben történiK. Ezen iskoláK - Különösen a műszaki lőiskolák - megalakulásával a műszaki egyetemek leiadata is megváltozik. így többek Között üzemmérnöKök Képzésé a továbbiakban nem. feladata a villamosmérnöki Karnak. Továbbra is itt történiK azonban az irányitó, tervező, lejlesztő, Kutató vil— lamosmérnöKoK Képzése. A jelenlegi ötéves Képzési idő a hallgatóság adagosnál gyengébb felKészültségü rétegéhez igazodik. Ez a Képzési idő azonban jobb, sőt az átlagos felkészültségű hallgatóK számára nincs megielelően Kinasznáiva, különösen ötödéven.