Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1972. május 29. (1382-1689) - 1. Beszámoló jelentés a BME tudományos munkájáról az 1969-1971. évi tervidőszakban és az 1972-75. évi tudományos munkára vonatkozó előkészítő tevékenységről a KB tudománypolitikai irányelveinek tükrében. Tájékoztató a MTA testületi szervei értékeléséről. - 2. Személyi kérdések - 3. Tájékoztató a BME fejlesztési koncepciója alapján hozott egyetemi tanácsi határozat végrehajtásáról - 4. Javaslat az oktató-nevelő munka egységes értékelési rendszerére - 5. Javaslat az Építészmérnöki Kar, valamint a számítástechnikai, a mérnök-tanári és az építőipari gazdasági mérnök szak tanterveire - 6. Különfélék
J - 3 vezetésével. Itt érte a második világháború, és a Ganz-gyár kérésére felvette az argentin állampolgárságot, továbbra is képviselve a gyár érdekeit. A Ganz-gyár Buenos-Aires-i képviseleténél dolgozott egészen nyugdíjazásáig. Jelenleg is Argentínában él, és a Ganz-Mávagtól nyugdijkíegészitésbeniéazesül. A Müvelűdésügyi Minisztérium hozzájárult, hogy nevezett részére az Egyetem gyémántdiplomát adományozzon. A Kari Tanács Elnöksége nevezettek részére a gyémán tdiploma adományozását .javasoln a. III. Aranydlplomáért folyamodó k: 1. Asztalos Károly 1922-ben szerezte meg 7514.SZ.gépészmérnöki oklevelét. 1923-tól 1949-ig a Budapesti Autótaxi Vállalatnál dolgozott, kezdetben a gépkocsi karosszériagyártás területén, később a kár- és baleseti ügyeket intézte főmérnöki beosztásban. 1949-1953-ig a MÁVAUT Autobuszközlekedési Vállalat, majd pedig a KPM. Autóközlekedési Igazgatóság műszaki fejlesztési osztályán dolgozott csoportvezetői beosztásban, 1963-ban történt nyugdíjazásáig. 2. Baránszky-Jób Imre 1922-ben szerezte meg 7471.sz. gépészmérnöki oklevelét. 1922-1946-ig a Ganz- és Társa Vagon és Hajógyárban dolgozott főmérnöki, később igazgatóhelyettesi beosztásban, 1954-ig a Magyar Alumíniumipari Kutató Intézetben, és a Könnyüfémipari Tervező Intézetben dolgozott osztályvezetői,főosztályvezetői beosztásban.1954-1957-ig a GanzVagon és Gépgyár főmérnöke volt. 1957-től 1962-ben történt nyugdíjazásáig a Magyar Vagon-és Gépgyár főkonstruktőre. Számos szakkönyve,cikke és tanulmánya jelent meg. A Gépipari Tudományos Egyesület 1961-ben Pattantyús-díjjal 1962-ben Irodalmi díj I.fokozatával 1972-ben Egyesületi Eremmel tüntette ki.