Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971
1971. április 5. (874-1446) - 1. Az Egyetem fejlesztési koncepciója és javaslatok hatékonyabb szervezeti egységek (intézetek, tanszékcsoportok) létrehozására - 2. Személyi kérdések - 3. Beszámoló az Egyetem 1970. évi költségvetési és beruházási tervének végrehajtásáról
20 lenül párhuzamos kutatási bázisokat hoztak létre, és ezért az egyetem jellegéből folyó kutatási bázis fejlődése megakadt. A másik kérdés az esti és a levelező oktatás kérdése, - általában a létszám kérdése* Valóban, ml abból Indultunk ki, hogy mi a mérnöki szükséglet, és nem volt más kiinduló adat, semmiféle megbízható adattal nem rendelkeztünk, hanem egymással ellentétes anyaf* volt az, amely a mérnöki szükségletre vonatkozóan rendelkezésünkre áll/w Tudomásom szerint a Tervhivatal DOGt újból dolgozik az erre vonatkozó idatok összeállításán. A távlati tudományos és műszaki kutatás vagy a távi rw ti népgazdasági tervek végrehajtása szempontjából is fognak ezzel foglalkozni* A létszámon belüli eltolódások okvetlenül számottevők* Ueo hiszem, hogy az a tény, hogy a hallgatók száma tetowmmr m hétezer-e, vagy kilencezers alapvetően befolyásolja a kériüot. A számszerű adatok , a mérnöki szükségletet jelző számok tulajdonképpen szubjektivek, mert a mérnökök száma a társadalom teherbíró képességé bői adódik, ás meggyőződésem szerint annak, hogy a mérnöki telítettség milyen mértékű legyen, ninosen plafonja vagy határa* Lehetséges, hogy kissé tudomány-ellenes és tervezés-ellenes az, amit most mondtam. Abból indulhatunk ki, hogy a magyar okleveles mérnöki képzés szerint a felsőoktatásban blzofcyos megállás vsn* Azt el lehet fogadul, hogy jelentős növekedés nm fog bekövetkezni, és oaért fejlődés indult meg a műszaki főiskolák hálózata, amelyed végeredményben az egyetemek tehermentesítését szolglly dák* Hangsúlyozom, hogy a mérnök-képzés tekintetében a szám lefelé megy, és ezért számolni lehet azzal, hogy jobban tudnák majd laboratóriumhoz, rajztermekhez és tantermekhez jutni*
