Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. november 16. (123-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló 1969/70. tanévi kari intézkedésekről - 2. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 3. Javaslat az egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására - 4. Személyi kérdések - 1. Egyetemi docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat díszdoktorrá avatásra

- 2 Jelenlegi feladatunk, hogy a kari tervek értékelése alapján konkrét intézkedések megtételével a gyakorlati megvalósulást "biztositsuk, ezzel fejlesztve tovább az Egyetem oktató-nevelő munkáját. Az elvégzendő munka, az elérendő cél szempontjából fontos irányelveket adnak az Egyetemi MSZMP Küldöttértekezlet október-$~én megvitatott anyagai, illetve hozott határozataié Ezek hangsúlyozzák, hogy a kommunista szakemberképzés bonyolult, szerteágazó, komplex folyamat. Magában foglalja a szakmai /mérnöki szemléletre, hivatástudatra, felelősségre, stb./ nevelést, valamint a politikai, erkölcsi, világnézeti, esztétikai, testi, stb. nevelést, az egyénlmindenoldalu, tudatos alakitását, amelybe valamelyik oldalról minden oktató belekapcsolódhat és be is kell kapcsolódnia. Az egyes nevelési formák viszonylag önállóak, de ugyanakkor kölcsönösen áthatják, kiegészítik egymást. Az egyén leglényegesebb társadalmi funkciója a társadalom számára végzett hasznos munka, ezért az egyetemi oktatást és nevelést döntően munkaszerüen kell kialakítanunk. E munkaszerüség alapvetően azt jelenti, hogy az oktató-nevelő folyamatot nem mint aktiv közlést és passziv befogadást fogjuk fel, hanem az oktató és hallgató kölcsönös tevékenységeként, amely az Egyetemen végzett együttes.ipúnkával az önálló, aktiv mérnöki tevékenységre készit elő. E munkaszerüség kell, hogy áthassa az Egyetem egész légkörét, a hallgató és oktató viszonyát, az oktatás egész tartalmát és szervezetét, a méréseket, gyakorlati foglalkozásokat, a félévközbeni, illetve diplomamunka /terv/ feladatokat. A munkaszerüségben jelölhető meg a kommunista szakemberképzés legalapvetőbb oktatási-nevelési elve. A munkaszerüség és a munkában való érdekeltség elve a hallgatólaartc az Egyetemre való belépésétől gyümölcsözően érvényesíthető, de ebben a tanulmányok előrehaladásától függő fokozatosságot kell betartanunk. %