Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1970-1971

1970. november 16. (123-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló az oktató-nevelő munka korszerűsítését szolgáló 1969/70. tanévi kari intézkedésekről - 2. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 3. Javaslat az egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására - 4. Személyi kérdések - 1. Egyetemi docensi pályázat elbírálása - 2. Javaslat díszdoktorrá avatásra

- 24 segiteni. Az életben, a gyakorlatban, a vezetésben mindinkább szerepet játszik - nagyon helyesen - az, hogy a szakmai tudás és a politikai megbízhatóság mallett a vezetési készséget is biztosítsuk a különböző vállalatok, minisztériumok vezetői részére. Valóban, ma már elismerjük, hogy a vezetéshez való hoazáértés nem lehet osupán spontán adottság, - bár ez szükséges hozzá - de van konkrétan olyan elmélet is, amelyet meg kell tanulni, mert ez is hozzátartozik a vezetéshez. Ez rendkívül helyes kezdeményezés, és nagy eredménye lesz fejlődésünknek, ha ezt mindinkább széles körökben bevezetik. Ugyanakkor semmi 3zin alatt sem helyes, hogy a vezetői készség kérdése mindinkább eltávolodik a műszakiaktól, és mindinkább a közgazdászok, jogászok vonalán kezd érvényesülni és tért hódítani a vezetői készség, a vezetői elmélet megismerése, - és lassan oda jutunk, hogy a műszakiak, még pedig éppen az átlagon felüli műszakiak úgy érzik, hogy ez a kérdés tőlük távol áll, és nem gondolják meg, hogy ezzel foglalkozni kell. Ezért a mi vezetői gárdánk a műszaki vonalról átterelődik egyéb vonalakra. Gondolkodtam azon, hogy mi lehet ennek az oka? Ennek sok oka van, - és az az érzésem, hogy többek között az egyik oka az itteni egyetemi nevelésünk, hogy nem neveljük rá fiatal mérnökeinket arra, hogy ne csak a tervező asztalnál teljesítsék feladatukat, hanem neveljük rá £ket arra, hogy Ők alkalmasak és elsősorban alkalmasak - az üzemek, minisztériumok vezetésére. Konkrét javaslatom tehát, hogy próbáljuk meg az egyetemen a nevelő munka során ránevelni hallgatóinkat arra, hogy ez a kérdés