Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1970. június 29. (418-601) - 1. A Közlekedésmérnöki Kar tantervei - 2. Az Építészmérnöki Kar új oktatási módszerének kísérleti bevezetése - 3. Tanszékvezetői megbízások - 4. Egyetemi tanári pályázat elbírálása - 5. Vas-, gyémánt-és aranydiplomák adományozására vonatkozó kari javaslatok

1 - 2 Ezután a Nehézipari Központba került, ahol az ÜZEMGAZDASÁGII FŐOSZTÁLY Tervosztályának szervezésével bizták meg. Innen a GTI-be ment, majd ennek utódjánál, a KGMTI-ben dolgozott 1955-ben történt nyugdíjazásáig mint irányi tó mérnök. 2. Boldizsár Ferenc 1920-ban szerezte 6568.sz. gépészmérnöki oklevelét. Oklevelének megszerzése után 1937-ig a Wörner- és Tsa Gépgyár és Vasöntöde RT.-hez került, mint szerkesztőmérnök, majd a gépszerkesztő osztály vezetője lett. Ez idő alatt ipartelepek, malmok tervezésével, kivitelezésével foglalkozott. 1938-1947-ig az Iparíi^yii Minisztérium megbízásából, mint önálló tervező cellulóz kísérleti telep gépi berendezéseit, valamint viscosa gyártó gépeket tervezett. 1947-1951-ig a Pudapegti Áll. Felsőipariskola tanára volt, ahol mechanikát, gépszerkezettant és dektrotechnikát adptt elő. 1951-1954-ig a Villamosipari Központi Kutató Intézethez helyezték, ahol mint kutató és ov.helyettes dolgozott. 1954-1959-ben történt nyugdíjazásáig az ÉM.Mélyépítési Vállalatnál dolgozott mint tervező, később osztályvezető. Kitüntetései

; Kétizben "Kiváló dolgozó" oklevelet, és egyszer a "Szakma kiváló dolgozója" kitüntetést kapott. 3. dr.Hermányl /Herrmann/ Erich 1920-ban szerezte 6564.sz. gépészmérnöki oklevelét. Először a HofferSchrantz Mezőgazdasági Gépgyárban dolgozott szerkesztési ás tervezési munkakörben. 1922-ben a Műegyetemen Hermann Miksa tanszékén adjunktusi állást vállalt, ahol részt vett a tanszék által oktatott tárgyakkal kapcsolatos ; gyakorlatok vezetésében. Később aplechanika III. fel —m előadásainak, vizsgáinak és szigorlatainak vezetésével bizták meg. 1934-ben szerezte meg a műszaki doktori oklevelet. j 1