Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1970. május 11. (298-417) - 1. Beszámoló az Egyetem 1969. évi költségvetésének végrehajtásról - Beszámoló az Egyetem 1969. évi beruházási tervének teljesítéséről - 2. Tájékoztató jelentés az Egyetem beruházási költségvetési IV. ötéves tervének előkészítéséről - 3. A Gépészmérnöki Kar és a Vegyészmérnöki Kar 1971. évi centenáriumi ünnepségei - 4. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra - 5. Javaslat egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatok kiírására

- 2 mü ebben a tárgykörben. Oktató-nevelő tevékenysége mellett több szakcikket is írt. Munkásságának elismerésére a következő kitüntetéseket kapta: 1950.-ben Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozat 1952-ben Kossuth-díj, ezüst fokozat 1953-ban A Felsőoktatás Kiváló Dolgozója 1959-ben Munka Érdemrend 1959-ben 70 éves korában - saját kérésére - nyugalomba vonult, 1961-ben aranydiplomát kapott. Volt tanitványai sokat emlegetik a lelkes pedagógust, akinek mintaszerűen összeállított előadásai a mechanika tárgy megkedveltetésén keresztül hivatástudatra, mérnöki felelősségre nevelte őket. Muttnyánszky professzor minden tevékenységére a megalkuvás nélküli precizitás volt jellemző. Jegyzetei, könyved hibátlanok, világosan fogalmaz, logikai lépései könnyen követhetők. Előadásait demonstrációs bemutatással kisérte és üzemi gyakorlatából vett példákkal fűszerezte. Közvetlen, de ugyanakkor tekintélyt parancsoló magatartása hallgatóink számára a mérnök ideált jelentette. Munkatársaitól mindig pontos munkát követelt meg. A számonkérésben szigorú, de igazságos. Nyugalomba vonulása óta is figyelemmel kiséri és értékes tanácsaival támogatja a mechanika oktatás fejlődését. 2./ Pjotr N.yifcolsfl3vics Ka meny e

v professzor, a műszaki tudományok doktora, akadémikus, Lenin-dijas Kamenyev professzor 1892-ben született. A központi fűtés, szellőztetési szak műszaki és tudományos megalapozásával már az első világháborút követő évek óta foglalkozik. Kutatásaink középpontjába a fütő és szellőztető rendszerekben végbemenő közegáramlás, valamint a hőkozlés problémáit állította. Ennek megfelelően első időkben részletesen foglalkozott a hőközlő berendezések hőátadási viszonyaival, s igyekezett az addig használatos gyakorlati összefüggések helyébe tudományosan megalapozható, -3-