Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1968. november 25. (35-61.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírása - 2. Az egyetemek szervezeti, tanulmányi, vizsga-és fegyelmi szabályzata - 3. Egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírása (1. napirend folytatása) - 4. Az 1970. évi tudományos ülésszak témája - 5. A külföldi hivatalos szervekkel való érintkezés szabályai
mm Q mm Elnöki Elöljáróban szeretné kihangsúlyozni, hogy általában eddig mindenki a demokratizmus kiszélesitése mellett foglalt állást, kivéve Geszti elvtársat, de az az aggályom, hogy nem megyünk-e tul messze itt és nem tessziik-e ezzel lehetetlenné az operativ vezetést, Dr fPerényi Imre rektorhelyettes: Nem látom a kérdést olyan lényegesnek abban az esetben, ha megpróbáljuk a tanács státuszát tömören meghatározni* A kérdés tehát az, hogy a Tanács a rektor mellé, alá vagy fölé van rendelve? Polinszky elvtárssal együtt voltunk Jugoszláviában, ahol azt láttuk, hogy az egyetemi tahács a rektor fölé volt rendelve, az egyetemi tanács ólén elnök volt, aki nem volt azonos a rektor személyével, hanem teljesen független volt. Ezt a megoldást nem látom célravezetőnek. Az alárendeltségi viszony nem demokratikus rendszer, mert azt jelenti, hogy meghallgatom a tanács véleményét ós ugy döntök ahogyan akarok. Ezen már ugy gondolom tul vagyunk, A mellérendeltség szerintem nagyon kézzelfogiató, A tanács élén vagy a dékán vagy a rektor áll. Általában nem szokott az megtörténni^ hogy a dékán vagy a rektor szembe kerül a kari vagy egyetemi tanáccsal, mert ha tartósan ilyen konfliktus keletkezik, az azt jelenti,.hogy bizalmatlan az egész politikája és munkája a karral szemben, illetve az egész egyetemmel szemben áll s igy lényegében a kari tanács vagy egyetemi tanács nem áll azon a szinvonalon, hogy az összkari és összegyetemi problémát megfelelő szihten tudja képviselni. Nem véletlen, hogy akaratlanul felvetik az elvtársak azt a kérdést, amit Polinszky elvtárs másodrendűnek tart, pedig ez fontos. Ha kimondanánk, hogy az egyetemi illetve kari tanács a rektor, illetve a dékán mellett van és a hozott határozatok a karra, illetve az egyetemre érvényesek, ebben nem látok lehetetlent. Miután a kari tanács fölött van az egyetemi tanács, a felsőbb szerv tudja az alsóbb szerve esetleges hibáját korrigálni, A lényeg tehát az; mondjuk ki az alá, mellé vagy fölérendeltséget. Elnök: A mellé, fölé vagy alárendeltség kérdésében nem lehet egyértelműen dönteni. Mert ha pl,pályázat utján megválasztanak egy egyetemi tanárt, ebben az esetben a fölérendelés hive. De pl, költségvetés, vagy más részletekbe menő ügyeknél nem, Dr, Polinszky Károly miniszterhelyettes: A dékán vagy a rektor évenként egyszer beszámol a tanácsban az egész évi vezetési munkájáról. Tisztában vagyunk azzal, hogy amikor a tanácsok döntését kérjük, akkor látszólag lassitjuk a munkát, de ez csak látszat. Hiszen számtalan olyan kérdés van, amely nem tanácsi, hanem egyszemélyi illetékességű. Lássuk ezt egy tanulmányi példán: a tanterv összeállítása és jóváhagyása feltétlenül tanácsi téma, de egy órarendnek elfogadtatása, mely kötelező mindenkire, ez semmi esetre sem tanácsi kérdés. Ezt az elfogadott tanterv alapján a dékán állapitja meg és állítja össze a lehetőségek pl, tantermek által megszabott keretek alapján. Ezt azért emlitem külön meg, mert résztvettem olyan tanácsülésen, ahol az órarendet tárgyalták meg. Ez a kérdés nem megjegyezés kérdése, hanem állandó kompromisszum és sakkozás kérdése, a dékánnak itt az a feladata, hogy kiértesiti az illetékes tanszékeket, hogy ekkor és ekkor, itt ós itt van órája, amit a tanszéknek tudomásul kell venni, nem lehet szempont az, hogy a tanszék melyik órában ós hol óhajt órát tartani, hanem elsődleges szempont a hallgatók érdeke, és azok vándorlásának megszüntetése. Testületi döntés szükséges az órarend alapját képező tanterhez. Nem értek egyet Perényi elvtárs által szintén helytelennek tartott jugoszláv módszerrel, amelyet azóta
