Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1968-1969
1969. február 24. (124-161.) - 1. A Közlekedésmérnöki Kar szervezeti felépítése és a kari tanszékek átszervezése - 2. A BME 1968. évi nemzetközi kapcsolatai és az 1969. évi terv - 3. Javaslat tanszékvezetői megbízásokra
A magam részéről nem tartom okvetlenül szükségesnek, hogy ennél a harmadik szaknál - épités és anyagmozgatási szak - két ágazat legyen. Meggondolnám, hogy egy tanszék adja le mindkét ágazati tantárgyat. Az épitőgépek jeelentős része a szállitó és emelőgépek. Az egész egyetemen felszámltuk a rendkivül szük szakositást. A szak nem okvetlenül kell, hogy ágazatra legyen osztva. Nem tartanám szerencsétlennek, ha a közlekedési szakon a területi szervezéssel külön tantárgy keretében kellene foglalkozni, amely a közlekedéssel rendkivül szoros kapcsolatban van. dr.Orosz József docens A Közlekedési kar két különálló szakkal működött, majd ágazatokat alakítottunk a korábbi két szak helyett. A tantervben egy tárgy a repülőgép és hajóaás. Ez 2+2 órában megy. Korábban a közlekedési szakon ilyen tárgy nem volt. Két önálló szak volt, vasút és autóközlekedési. Dr.Lévai András tszv.egyetemi tanár Az egész anyag együttvéve nagyon logikus és jól felépitett. Az adott helyzetben adott határozatok alapján igyekezett a Kar az optimumot kihozni. Egy-egy észrevételem van, a tökéletesítés érdekében. Az oktatási célkitűzések, amit az l.sz. melléklet tartalmaz - járműgépész szakon - javasolnám, hogy a szak oktatási célja általában a gépek tervezése. Nagyon erősen szakositott karon általában gépek tervezésével foglalkozó mérnököket képezünk. Annak a gondolatnak a jegyében, hogy az Épitőgépész ágazat és anyagmozgatási ágazat mennyire összetartoznak, egy tárgyat emlitenék meg, emelőgépek. Mindkettőben azonosan kell, hogy szerpeljen. Gyakorlatilag mindegy, hogy épitőgépész vagy anyagmozgatási tárgyat adnak elő, igaz, hogy ilyen nevü tárgy nincs. Erre vonatkozó kérdéssel a Gépészmérnöki Kar dékáni ülésén azt hallottam, hogy be lesz épitve az anyagokba. Miután egyetlen tanszék oktatója mind a két ágazatot, megfontolandó, hogy az az egy tanszék velvezessen 10 ágazatot 5-6 féléven keresztül. Van-e értelme külön ágazatnak nevezni? Vagy pedig azonos tárgyakat oktatni és a 9. 10. félévben, mondjuk egyes szerkesztési feladatok, diplomatervezési, bizonyos szakirányítással ilyen vagy olyan irányban. Kicsit túlzott az ágazatositás. Az oktatási célkitózések általános vitájához tartozik, hogy az átszervezés során azt látjuk, hogy egy-egy ilyen gépész ágazatot 7-8 tanszék vezet fel. Ezzel szemben áll, hogy a Gépész Karon 15-16 tanszék végzi az oktatást. Ez lehet helyes irányelv, ha aránylag kislétszámu hallgatóságról van szó. Itt merül fel az a kérdés, hogy vajon helyes-e, hogy mindent akarnak ezen a karon oktatni. Amikor a Közlekedésmérnöki Kar megerősítéséről volt szó, a március 25-i rfcktori határozatnak egyik alapja az volt, hogy a párhuzamosságokat meg kell szüntetni a karok illetve a Közlekedésmérnöki Kar és Gépészmérnöki Kar között. Igy került oda négy gépészkari tanszék. Most viszont olyan tanszékek jönnek létre, mint Technológia, azután Gépelemek, Áramlás és Hőtechnika - függetlenül, hogy hozzávesszük a repülést vagy nem - amelyek biztos párhuzamosságokat jelentenek a Gépészmérnöki Karnál. Kell-e ennek a 7-8 tanszéknek mindent oktatni, vagy
