Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1967-1968
1968. június 17. (69-89.) - Folytatólagos ülés - 1. A járműgépész oktatás átszervezése - 2. A BME 1967/68. tanévi oktatási terhelése - 3. Magánhasználatú gépkocsikkal kapcsolatos kérdések - 4. Jubileumi oklevelek adományozására tett javaslatok
79 Átmeneti tanterVelr alapján kellóképpen értéleljük, vagy pedig térjünk vissza arra, hogy ez a tanterv egyttoraara&Qlódási kulcsszám és igy meg lehet áílapitani elére, hogj^ afltti&fl milyen lesz a terhelés. ^ dr .i' prubszky Iván tszv.egy.doc . Köszönti az anyag elkészültét és elisrneresót tolmácsolja az Oktatási Osztály felé. Támogatja Vágó dékánhelyettes által előadottakat, hogy a Villamosmérnöki kart fokozottabban támogassa az egyetem vezetése, A Vegyészmérnöki karon az átlagéraszám a kimutatás szerint 11,63* Egy átlagos órára 1 vagy 2 órát kell készülni. Ha azt tekintetbe vesszük, hogy egy oktató készül az órára, kutatásokkal foglalkozik, adminisztrál, akkor lassan kijön a heti 6o óra, holott az iparban 44 órára próbálják leszállítani a munkaiuőt. Javasolja, hogy az Oktatási Osztály dolgozzon ki egy javaslatot, amelyet elvi állásfoglalásként a Minisztérium felé küldhetnénk, jelezve, hogy az oktatóknak nagy a terhelése azért a mérnökképzés minőségét,hatékonyságát befolyásolja. 1962-ben a Minisz érium a hallgatói növekedés függvényében szabta meg a létszámokat. Célszerű lenne olyan javaslatot tenni, amely heti 48 óra átlagot biztositana, A tanszékek közötti aránytalanságokat meg kellene szüntetni. A Minisztérium biztosithatna az egyetem részére lo-15 százalékos létszámfejlesztési alapot. ar.Tetta.uanti Károly tsz.v.e/',y.tan . Szerintem nem olyan nagy az eltérés a karok között. Ahol különbségek vannak, ott érthető, hogy tanársegéd vagy professzorigényesebb az oktatás. Nem védetlenül (tója meg belső oktatókkal a Vegyészmérnöki Kar a laborkérdéseket. Az összkép nem kedvező, az oktatás terhelés igen nagy. Tul vagyunk terhelve, de valahogy kl kell kerülni a mérnökgyár fogalmából. Nem helyeslem a javaslatok első pontjánál azt a gondolatot, hogy át kell fogalmazni, a karok közötti különbségek miatt. Nagyon nehéz mechanikus egységesítésre törekedni. Nem látom szükségesnek a 2, pontot meghagyni, A javaslat 3« része nagyon helye, hogy meneküljünk a mérnökgyár fogalmától, lr.3arta István tszv.eppr.tan . érzése szerint kevés az az oktató, akinek hetenként <5-7 óránál több előadása lenne. Szerinte a túlterhelés a teljes oktatási óramennyiségnél van. Felveti, hogy Tettamanti és Perényi elvtársak felszólaltak az l.pont ellen. rr.Kalászi István dékánhelyettes : Egyetértenék az előbb elhangozttakkal, hogy a 2. pontot meg kellene fontolni. Vajda Zoltán üékánhelyettes ? Ezt az anyagot jónak tartja, mert egy tárgyalási alapot adhat a karok részére, A karok ezen az alapon vitassák meg a kérdéseket és kószitsenek olyan anyagot, amely további segítséget adhat Rektor elvtársnak. Bátrabban kellene felvetni, hogy mi hibába próbálunk egyetemen belül valami kedvezőt mutatni, 4,5 a belső óraszám. Nem vitatott, hogy a műszaki fejlődés éppen a műszaki oktatásban nagyobb igénnyel áll elő. Valahogy a számokat nem tudom a jelenlegi fejlesztési számokkal összehozni. A Gépészmérnöki és Villamosmérnöki Kar kb. 10 %-os emelést igényel, a többi karoknál viszont kb. 6 %-ban le kell emelni.
