Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. november 21. (21-47.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 2. A KISZ KB 1966. október 4-i határozataiból eredő egyetemi feladatok - 3. A BME 1965/66. évi tevékenysége
- 16 igen elenyésző szám lenne és nem lehetne azt mondani, hogy feltétlenül elősegítené a hallgatóság önállóságát egyetemi szinten. A magunk részéről továbbra is igényt tartunk a KISZ ilyen formában törtéhő segítségére, de jól gondolja meg a KISZ azt, ha egy saját tervező irodát akar létesíteni, amely problémákat vet fel a finanszírozási kérdésektől kezdve a normákig. Nem tartja a KISZ-t alkalmasnak arra, hogy ilyen önálló szervet hozzon létre. Ezt a formát tartja helyesnek, persze ez nem öleli fel azt a képzési spektrumát, ami az Egyetemen található. J Javaslata, hogy ezt a gyakorlatot folytassuk tovább. Azokat a legjobb hallgatókat, akik képesek önálló munkára, a tanszékek vonják be saját műszaki tervezési, KK és egyéb fiktív munkáikba. így sokkal szélesebb tömegeket lehetne bevonni az ilyen jellegű munkákba, mindenféle különleges bürokrácia és jogi problémák nélkül. Dr.Gruber József ét. Egy dologgal nem ért egyet, hogy a lehetőségek most bővebbek, nagyobbak nevelési szempontból, mint voltak. Céloz arra, hogy nemcsak az előadásoknak, hanem a gyakorlatoknak az 5o periről 4o peecre való lerövidítése a nevelési munkáfea 2o %-nál nagyobb %-os csökkenést eredményez. Ezekben a laboratóriumi gyakorlatokban a program szerint bizonyos mérések elvégzése a feladat, a rajzteremben bizonyos rajzfeladatok elkészítése. Ezzel kapcsolatban az oktatóknak elengedhetetlenül műszaki megbeszéléseket, irányítást kell adniuk a hallgatóknak. Eddig ez nem volt armyira szoros és éppen ez nyújtott módot egyéni beszélgetésre is - bár korlátozottan - a hallgató és az oktató között. Ez a redukció a laboratóriumi méréseket és a rajztermeket illetően annyira leszűkítette az időt, hogy éppen az egyéni beszélgetésekre a lehetőség gyakorlatilag elesett. dr.Frigyes Andor et. A laboratóriumokban bizonyos kötött és merev feladatokat kell a hallgatóknak elvégezni ? ezeket az alapfeladatokat fellazítani nem lehet, mert az alapvető ismeretekhez szükségesek. A Villamosmérnöki Karon a heti óraszámok lecsökkentek kb. re. Egy átlagos villamos hallgató az órarendi feladatainak teljesítéséhez egy héten 24 órát ül a tanteremben. Ez a szám azt jelenti, hogy a hallgatók szabadideje sok és a 13 hetes szorgalmi időszakban hetenként viszonylag kis mértékben vannak az egyetem laboratóriumai terhelve. A mostani egyetemi szervezés nem teszi lehetővé a laboratóriumok és a műszereknek a racionális felhasználását. Ugy gondolja, hogy mivel egyrészről a hallgatói létszámok nem növekednek, hanem csökkennek, másrészről az egyetemi beruházások tovább mennek ? így az egy hallgatóra eső alapterület és az ehhez hasonló mutatók összegyetemi viszonylatban a jövőben javulni fognak. Remélhető, hogy egy jobb szervezéssel a létszámok csökkenésével és az építkezés továbbfolytatásával a mai áldatlan állapot némileg javulni fog és ez bizonyos feltételeit teremti meg annak, hogy a hallgatókat a tanszékek az órarendi kereteken kivül is fokozott mértékben bevonják. így a tanszékek az egyes hallgatókat hoazákap* csolják a tanszékekhez az órarendi, formális feladatokon kivül is feladatokat kapnak, ezek elvégzésének mennyisége és minősége az előmenetelükben, vagy más módon dokumentálva lesz, tehát a hallgatók érdekeltek lesznek abban, hogy dolgozzanak.
