Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1966-1967
1966. november 21. (21-47.) - 1. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 2. A KISZ KB 1966. október 4-i határozataiból eredő egyetemi feladatok - 3. A BME 1965/66. évi tevékenysége
- 14 Karunkon általában névszerint ismerjük a hallgatókat a l6o-as létszám ellenére is. Igen fontos a nevelés szempontjából, hogy jöhetnek hozzánk problémáikkal, hiszen találkoznak velünk előadásokon, a diplomamunkánál, ami a tanszéki munka szerves része. Tehát van egy személyes kapcsolat. Ha ez hiányzik, akkor hiába hozunk akármilyen határozatot, akkor jónevelésről beszélni, tehát "katedráról" csak nevelni nem lehet. Ezt sokkal élesebben kellene ebbe a határozatba, ületbe munkánkba jövőre célul kitűzni. A népgazdaság problémája, illetve az ifjúság perspektivái kérdésében Frigyes elvtárs sok komoly hibára rámutatott. Amikor 15 évvel ezeelőtt mesterségesen felnövekedett a mérnökök létszáma, akkor egy csomó olyan mérnök is kapott oklevelet, aki csak nevében mérnök és a mostani fiatalok" elől az állások jelentős részét elfoglalják. Felveti, hogy probléma a vidék és a főváros kérdése. Vannak a határozatban iránymutatások, de közelebb kellene férnünk az ifjuághoz, beszélgetni velük, hiszen mindenki a saját életéből is jócskán tudna példák tömegét elmondani, amikor vidéken dolgoztunk, va^y vidéken dolgoztak a kollegák, hogy mennyire másik a munkafeltetelek, munkalehetőségek. Ezt a fiatalok nem látják, csak bizonyos olyan szórakozásbeli pluszt látnak Budapesten, ami csak látszat. Sokkal élesebben kellene ezt a problémát is felvetni, mert ez aktuális kérdés, különösen a Vegyészmérnöki Icaron. Örömmel üdvözli a határozatot, de javasolja, hogy amikor arról van szó, hogy mi nézzük a tükörbe, akkor ilyenfajta gondolatokkal ki kell egészíteni. Azoknak a lehetőségeknek a megadásával is, amelyet Frigyes kollegám elmondott. Dr. Varga József dékán A kommunista szakember fogalmát - mint Frigyes et, is mondta szólamnak tekintettük, sőt a kari világnézeti nevelési bizottságon felmerült az a kérdés, hogy egyszer meg kellene fogalmaznunk azt, hogy mit értünk kommunista szakemoer fogalma alatt. Frigyes et. ezt megtette. Rem-éli, hogy viszontláthatjuk valamelyik pedagógiai közlönyben. Holló elvtárssal egyetértve megállapítja, hogy közelebb kell a hallgatókhoz kerülni. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a kérdést felveti, hogy a hallgatókat jobban be kellene vonni a KK munkába. Ezzel közelebb kerülnek hozzánk, tanszéki feladatokat kapnának, még valamit kereshetnek is vele. Dr. Kozma László et. A karokon dolgozó oktatók nagy százalékban a Műegyetemet végezték, ezért nemcsak hogy nevelni,ném tanultak, de oktatni sem. A Villamos Karon kb. 15 %-a az oktatóknak az ELTE-n végzett és igy pedagógiát is tanult. Sbből az következne, hogy ők jobban nevelnek, de erről nincs szó. Oktatni és nevelni adottság kérdése és nem megtanulás kérdése. Abban igaza van Frigyes elvtársnak, hogy a tömegnevelést meg kell szüntetni, de hogy lehet ezt