Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1964-1965

1964. szeptember 25. (1-36.) - 1. Az Egyetemi Tanács új tagjainak bemutatása - 2. Az oktatási reform soron következő feladatai - 3. A BME 1964/65. évi munkaterve - 4. A felszabadulás 20 éves évfordulójának megünneplése

- 10 ­Azt riiszem ezek az alapelvek többé-kevésbé kialakultak, mint­hogy ez az egyik legégetőbb kérdése az egyetemnek, hogy ugy mondjam sarokpontja az oktatásnak, nem árt, hogyha erre vissza fogunk térni és erre jó alkalom lesz, mikor az oktatási reform általános helyzetéről fogunk beszélni, tapasztalatcsere formá­jában. Dr. Kozma Lászl ó prof.; Tisztelt Egyetemi Tanácsi Akár mennyire is ez a munkaterv keretterv, azért nézetem szerint kellene benne egy olyan pontnak lenni, amely Kihangsúlyozza az egyetemen ag­gasztóan növekvő adminisztrációs tevékenység csökkentését. Tu­dom rektor elvtárs ezt külön, fontos pontként kezeli, de ez kerüljön be a munkaterve is. Az adminisztráció egyszerűsítésé­ről szól a 4.old.,13.pont, a dékánok, tanszékvezetők hatásköré­nek büvitése. Jo lenne ehhez valami olyasmit is hozzátenni, hogy a rektor hatáskörét is, lehet bőviteni, ez vissza fog hatni az összes tanszéki szervekre és lényegesen egyszerűsíteni fogja az egyetem adminisztrációját. Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy az Sgyetemi Tanácsnak tag­ja lehetek. Csak az a kérdésem - minthogy az Egyetemi Tanács és a Rektori Tanács felváltva működik, pontosabban egyszer egyik, egyszer másik - mi a célja akkor mind a két Tanácsnak? Miért nem lehet akkor egy Tanács, amely a Rektort munkájában tanácsai­val segiti és mi az ami meghatározza, hogy mi tartozik az Egye­temi Tanács elé, mi tartozik a lektori Tanács elé, amikor a kettő nem is különbözik egymástól, minthogy az Egyetemi tanács egy része tagja a Rektori "'"anácsnak is. A harmadik észrevételem: Szoba került a rajzolás és ez mint pont is szerepel. Legyünk ovatosak. A tapasztalat a felsőbb évfolyamokon az, hogy a hallgatók egyáltlán nem tudnak raj­zolni. A tuskihuzást feleslegesnek tartottuk és ezt már pár éve megszüntettük, de ha ezt tovább fogjuk csökkenteni még nehezebben fognak rajzolni. Nem rajzolni kell tudni, a gyakor­latban nem rajzolni fognak, de rajzot olvasni kell és ezt más­képpen nem fogják tudni, minthogy rajzolnak. Óvatosnak kell lenni. Azt is mondhatnám, hogy az üzembe került mérnököknek 90%-a nem fogja használni azt a matematikai apparátust amit itt tanult, talán csak 2-3%, de ezt mégsem lehet megszüntetni, igy a rajzot sem. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni. Van egy étkezési problé­ma az egyetemen. Miért nem szerepel ez a munkaterben. Kiszá­mítottam, hogy körülbelül ötven alkalmazott teljes munkaidejét sorban állással tölti az étteremben. A diákokkal is baj van. A diákok bejönnek reggel 7 órára, 1/4 ö -kor kezdik a reggelit osztani és sokszor elkésnek a 8 órás óráról. Az is előfordul, hogy későn kezdik osztani és miért várjuk el a diákoktól, aki nehezen tud felkelni, hogy 1/4 8 -ra bejöjjön, csak azért, hogy megkapja a kávéját. Valamit tenni kellene. Lehetne ezt a kávét két személy helyett nyolc szem ilynek osztani, igy lemenne ne­gyed óra alatt. Ugy érzem, hogy itt fontos tennivalók lennének, ugy az oktatói, mind a diák vonalon. . / . A

Next

/
Oldalképek
Tartalom