Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1955-1956
1956. február 9. (62-101.) - 1. Beszámoló az 1955/56. tanév I. félévi munkájáról (írásos előterjesztés) - 2. Egyetemi tanári állások betöltése (írásos előterjesztés) - 3. Egyetemalapítási évforduló ünneplése (írásos előterjesztés)
- 2 v ' a: »*t V-.fc.n sxkor'lt továbbiéjlesztenie a Jcer&aiai tec"-«ol6giát« Tudományos kuta: asain-•<<: és ipari tevékenységének eredményeit 22 közlemény, amelyek közül több alapvető jelentőségű, publikálta olasz ? nérn t és francia nyel•' y 1926-ban megiri, az első olasz kerámiai technológia tankönyvet Elementi di Technológia Ceramica ciíamelo 1927-ben jelent meg a bolognai egyetem kiadásában másik tankönyve /Lezioni di impianto chimiei/ } amelynek már egy évvel később második kiadására volt sz"4cség., Több évi kisér'l~-teinek eredményéről számol be a mázolatlan olasz porcéliánról 193^-ban kiadott könyvében /la porcellána italiana renza vernice/ t amely munkájával több évvel megelőzte az rurőpári kordierit.-po.í-<eTJán kutaSást. Tudományos publikációi közül kiemelendő az 1934-ben megjelent tanulmánya a szigetelő poroellánckról, amelyben elsőként közölte a kerámiai masszáknál alkalmazott uj vizsgálati módszerét ráeső fénnyel^. Hazajövetele után idehaza folytatta tudományos kutató és ipari tevékenységét mint az Építőipari Központi K'vtatóintézet igazgntójao A hazai műszaki folyóiratokban 1955 cta 11 tanulmánya jelent meg, smelyek közül Az alngutkemence elmélete és a szendvics gyorségetés c a tan .Imánya em^lenuő kí» /Megjelent az Acta Technikában francia nyelven és ? Magyar Energiagazdaságban*/ Egyéb dolgozatai: Herend és a kerámiai iparművészet problémája a népi demokráciában /Epitőanyag 1953"/ A tudományok osztályozása /Akad f íirt. 1954/ A hazri kutatás problémái. /Ma<~yar Technika 1954-/ Társadalmi forrad áLom és műszaki forradalom /ujitók Lapja 1955®/« Olaszországi működésével kapcsolatban meg kell említeni; hogy több külföldi oégnek és az Olasz-Nemzeti Iparművészeti Központnak volt műszaki tanácsadója és 1 ; is tagja a faenzai Nemzetiközi Kerámiái Múzeum nemzetközi felügyelő bizottságának, ^ja a La Chimica L' Indus tria cs vegyipari szaklap tanácsának* Kerámiai téron Olaszországon kivül még bajánkban, Franciországbany Bel•r-uaiben, Hollandiában, Angliában és Romániában ísjtett ki tevékenységet» Olaszországban 19-^-ban a faenzai muzeum aranyérmével tüntették ki« A kémiai ipari készülékek és gépek tudományágnak magántanára* Idehaza az Épitősnyagipan Központi Kutatóintézet igazgatója; eln'ike a MTA épitőanyagtudományi főbizottságának,- elnökségi tagja az Épitőanyagipari Tudományos Egyesületnek és tagja az Országos Műssakfe jlesztési Tanácsnak. A műszaki tudonáryok doktc r '.• -piioanycgipar kiemelt dolgozója, III ••! 1 "" "" Olasz, német^ francia és angol nyelveken beszél és ir, azonkívül ért oroszul és spanyolul* Dr^ Bodnár László ckl a gépészmérnök; 58 éves /született 1897-ben; őec. 5-én Budapes+.pn/~nős ? gyormektei ->, Reáliskolái érettségivel rendelkezik 7 amelyet 1915ben szerzett m~-g s Ugyanezen évben katonai szol l^4 s' fc ra vonult, be 7 amelynek során 1916. áprilisától kezdve 1918 végéig harvi.űi szolgálatot teljesítette A Néphadsereg 195!Uben tartalékos tiszt részére kiállított katonai igazolvánnyal látta el» 1919-ben beiratkozott a Műegyetemre,, Tanulmányait apja munk^íéptelenné válása következtében több ízben meg kellett szskítani ugy ? hogy gépészmérnöki oklevelét csak 1929~ben szerezhette meg. Közben az Ericsson Rímnél mint. üzemmérnök cL .gczotto 1929-ben Pattantyús Géza professzor meghívására a III. gépszerkezettani tanszékre lépett be tanársegédként? ahcl 1942-ig t Ijesitett szolgálatot. A Tanszéken az oktatási mun'irán kivül főleg tömeganyag:k mozgatnék elméleti és gyakorlati megoldásait tanulmányozta B 193o~ tói kezdve a barnaszénr ~> ' és filrészpcr lepárlásával, falepárlással és mellékte mékeinek feldolgozásával, toa brikett gyártás ré-Gtíéxe uj kötőanyagok kidolgozásával foglalkozott*. E munkássága aéqyeínek felhaszfsálásával tervezték meg Lányi Déla műegyetemi tanárral a n^gybocsvi fürés zpor-lepánol/ és fassérrbrike ttet gyártó üzemet.
