Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1955-1956
1955. október 3. (1-7.) - Rendkívüli ülés - 1. Az MDP KV határozata az egyetemek eddigi munkájáról és az 1955/56. tanév fő feladatairól
- 6 Á DlSs-t nagymértékben "be kell vonni a nevelőmunkába; a DISz a mi fiataljaink szervezete, pártolni kell őket. A fiatal oktatók necsak birálják a DISz munkáját, hanem lépjenek "be közéjük, hiszen ők vannak legközelebb a hallgatókhoz és mutassanak példát a munkában, A tanszékvezetők figyelmeztessék fiatal munkatársaikat esetleges helytelen viselkedésükre. Miniszter elvtárs javasolja a pedagógiai és didaktikai képzés elosegitését egy-két, e célból tartandó jó előadással, Nem velük- született készség, hogy a munkás-paraszt végzettek jóban szeretnek a gyakorlatban /gyárban/ lenni, mint az oktatásban résztvenni; nem is anyagiasabbak a más származásuaknál, csak ott jób an érzik magukat; ezt az, állapotot kell megszüntetni. Arzfe kell törekedni, hogy a tanszemélyzet azért fejlődjék politikailag, ideológiailag, mert ennek szükségességét felismerte, ne pedig a kádernyilvántartástól való félelem eredményezze azt. A tanszékvezetők ügyeljenek arra is, hogy a társadalmi munka helyes és arányos mértékben oszoljék meg a tanszemélyzet között és az ne menjen a szakmai képzés rovására. Vigyázni kell a hallgatóság előtti birálatra is; nem ajánlatos minden témát a hallgatóság elé vinni; a birálát épitő legyen, mert a professzor kijelentéseit a hallgatók nagyobbára dogmáknak tekintik. A szociális összetétel megjavitása érdekeoen az G.M. megkezdi a munkát, hogy,minél több tehetséges tanuld kerüljön a gimnáziumokba és igy minél több munkás és paraszt hallgató jöhessen az egyetemre. A megfelelő tanszemélyzeti utánpótlás biztositása érdekében kívánatos, hogy demonstrátorok közé főleg munkás-paraszt származásuakat kell felvenni, igy ezek megszokhatják a tanszéki munkát. Tehát a nevelési munka hiányosságainak felszámolására az előfeltételek meg várának és remélhető, hogy a kérdést az egyetem sikerrel oldja meg. Dr. Gillemot László rektor szerint a tudományegyetemek és a müsz ki egyetemek eltérő eredményei arra vezethetők vissza, hogy a tudományegyetemek a tudomány ismeretét tanitják, mig az utóbbiak a tudomány alkalmazását, tehát nálunk az oktatás csak akkor javulhat, ha a gyakorlati oktatás megfelelően javul. Az egyetemi tanár véleményére ma már lehet támaszkodni, a vitaszellem is kezd kialakulni; csak a vita alapján kialakult kollektiv vélemény alapján lehet- az egyetemet vezetni; ezért minden kérdésben a tanács véleménye a mérvadó. Az egyetemet a professzoroknak kell vezetni, a nevelést is rá lehet bizni az oktatódra, természetesen ehhez szükséges a DISz támogatása. A káderpolitika végrehajtását is a profét -sorok kezébe teszi, mert nem akar bizalmatlanságot kelteni, mert jól tudja, hogy a professzorok nem kivánnak u.n. postán küldött munkatársakat. •> r Az egyetem az előtte álló feladatokat közmegelégedésre meg fogja oldani.„A bizalom légköre a vezetőség, a Párt és DlSz-szerve-, zet között kialakult, a Párt irányításával a vezetőség vezeti az egyetemet és a DISz e munkában segiti.
