Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. február 4. (89-100.) - 1. A kari vizsgaeredmények

- 10 szigorának kell lenni az I. félevben, hogy jól dolgozzanak, ^z év elején az első zárthelyi után átnézték az eredményeket és, hogy segítséget a djanak a gyengéknek,póttanulóköröket szervezett. Megemlítendő, hogy a tervezett 3 óra gyakorlat helyett, csak 1 gyakorlati óra van a gépészeknél. A mérnököknél jobb az eredmény, mert a bukás 10,33 Ami a túlterhelést illeti,a hallgatók egy tizede mondja azt nogy van. A gépészkaron 98-án maradtak el a vizsgáról, ez a hallgató: létszámnak 1/8-a. Ezek között is nagyon sok olyan van, akinek csak i a neve szerepel a katalógusban, nyilván lemorzsolódottaknak tekinthetők. A mérnöki osztályon egy értekezleten megállapították a tananyagot } nogy a gépészkaron eltért a kari határozattól az inkább fennáll de ez annak tudható be, hogy nagyon lecsökkent (a gyakorlati órák szán Eem tudja a hallgatóknak az anyagot átadni. Eisler János ugy látja, bizonyos mértékig hozzájárult a rossz eredményekhez az, nogy a vizsgáztatási módszerek még nincsenek kialakulva. Egyes vizsgáztatók már alkalmazták a szovjet módszert /vizsgakérdés húzás/, nem tartja helyesnek, hogy az évközi munkának az eredményét nem vették figyelembe teljes súllyal a vizsgán. Az esti tagozatosokra vonatkozóan objektiv hibának tartja az'üzemekkel való kapcsolatok nem kielégitő voltát. Muttnyánszky Ádám a tanszékén tapasztalható eredményt annak tulajdonítja, hogy az anyag, amely az uj tanterv szerint 3 óra helyett 2 órában kerül előadásra, ugy van csoportosítva, hogy eleinte a könynyen érzékeltethető részeket adták le. Szükségesnek tartja megemliteni, hogy a helyesen végzett anyagcsökkentés jó hatás: al jár. üSozehasonlitásul megemliti, hogy 1945. előtti időben a mechanikai vizsgákon 30 $> nem jelent meg s a megjelentek 30 ,.~a bukott. Ehhez képesta jelenlegi eredmények nagy haladást jelentenek. GralUaL Tibor igazat ad Orbán Lászlónak, nogy amely tanszéken nagy a bukási százalék, 'azon a tanszéken baj van, igy az ő tanszékén is a tanársegédek ellenőrzési munkája nem olyan volt, mint amilyennek lenni kellett volna. A tanulókörökben nem megfelelő színvonalon tanították, amit csak később tudtak meg. A túlterhelésről szólva megemliti, hogy ebben az évben az anyagot leszállította; kb. 10 /—kai kevesebb idő alatt 5 /-kai több anyagot kellett előadnia, de nem lehet azt mondani, hogy az I. éveseknél túlterhelés lenne. Az átlag ugyan valamivel rosszabb a tavalyinál, de a hallgatók többet tudnak, magasabb a vizsgáztatási színvonal. Zígány professzorral egyetért abban, hogy az I. félévben szigorúbban kell osztályozni. A tanszéki jobb munkával és a hallgatók öntudatának emelé sével még magasabb szinvonalat lehet elérni. Diákszállóban, tanulócsoportokban a szellemet meg kell javítani. Kíván, tos, hogy meg legye a tanuló csoportbeli h romszög, Schay Géza szerint a nála elért látszólagos rossz eredmény oka az pszichológiai hiba, hogy tavaly nem buktatott el senkit, türelmi időt adott, a segédtanszemélyzet minden tőle telhetőt megtett a hallgatók ügyeben, ugy véli, hogy az utóvizsgán mindnyájan át fognak menn akik most elbuktak. Előkészítő tanfolyamokat szerveznek. Megemliti, hogy a III. évfolyamon a 7 szakérettségis közül csak 1 bukott meg, to. vábbá azt is, hogy a bukás tulaj donképen nem az ő tantárgyából történ de pl. voltak,akiket azért kellett megbuktatni, mert nem tudtak logaritmust keresni. Kérése a szakérettségis tanfolyamokon az elemi ismereteknek nagyob súlyozása és a szakérettségisek jobb kiválogatása Fenyő István felhívja a figyelmét a szovjet tapasztal tok felhasználására. A Bermant-tankönyv az eredmény előidézője, amellyel