Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. február 4. (89-100.) - 1. A kari vizsgaeredmények

- 8 maguk is hallgatók voltak; ilyen tanársegédekkel nem lehet eredméryt 'elérni. A hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan nem történt meg a tanszemélyzet fokozatos kinevelése. Állítása szerint a póttanulókörökön pont a gyenge hallgatók nem jelennek meg, a hallgatóság nem tekinti kötelességének a vizsgán való megjelenést s azt, hogy az eredményért meg kell dolgoznia; a tanszékek ilyen körülmények között természetesen nem tudnak eredmé^t felmutatni. Az esti tagozatos hallgatóknak a matematikát kevesebb órában kell elsajátítani ok mint a nappaliaknak, ez viszont igen nehéz, ez feladat. Kéri, hogy a tanrendek ugy állapíttassanak iaeg, hogy az alaptárgyak egyforma súllyal adagoltassanak a nappali és esti tagozatokon. Gerendás István megállapítja, hogy. az eddigi hozzászólásokban sok igazság van, sok hibát mutattak ki. Nem jól kezeljük a szakérettségisei: kérdését, innen adódik a velük való tul foglalkozás. Évközben kitűnik, hogy kik a gyengék, ha helyesen csoportosítjuk őket könnyen lehet velük foglalkozni és a követelményeknek megfelelően tudjuk terhelni őket. A túlterhelésre vonatkozóan megállapítja, hogy a meghívott előadók külső emberek s nem tudják, hogy mit adtak ill. adnak elő a többi tárgyak előadói, ezért sok az átfedés. He az óraszámokon és a tantárgyi neveken mérjük le a túlterhelést, hanem az átfedéseket kell me szüntetni.Ugy kell csökkenteni az anyagot, hogy a hallgató a döntő, alapvető kérdéseket megértse, ez harci kérdés. Megemlíti, hogy a kar kivívta a minisztériumtól a 39 heti óraszámú tanítást. A tanszemélyze viszonyát illetően egyetért Ormos Tiborral, viszont ellenpéldát is hoz fel.. A fegyverszaki tanszék vezetőjéhez a hallgatok kérést juttat tak el, mely szerint egyrészt köszönetüket fejezték ki a tanszék dolgozóinak és jutalmazást kértek a tanársegéd részére a messzemenő támo gatásért. Megállapítja, hogy Osonka professzor érdeke/s kérdéseket, problémákat emiitett, A perspektíva felkeltés igen fontos;-sok tanársegéd is abba a hibába esik, hogy saját maga - előtt sem világos, mi az, ami az egyetem hez köti. A továbbiakban megemlékezik az ellenség tudatos és ered-_ ményes munkájáról. Ez megnyilvánult pl. a hadmérnöki kar beiskolázása során. Azt a véleményt terjesztették el, hogy a hadmérnökök alacsonya mérnöki kiképzésben részesülnek. A DISz szervezetet hozzá kell segitenühk, hogy alátámaszthassák a tanszék munkáját s hogy erősítsék a hal gatóságot^ vigyázni kell azonban arra, hogy hivatalos vonalon a vezet ne msjénjen át hozzájuk. Orbán László megemlíti, hogy a Statisztikai Hivatal jelentése szerint iparunk végrehajtotta, sőt túlteljesítette a térvet, szerencs hogy a félévi vizsgál: nem kerültek ebbe a jelentésbe bele, mert a Műszaki Egyetem csak 80-85 />-rá teljesítette tervét. Darvas miniszter jogos kritikát gyakorolt az egyetem felé. Megállapítása szerint a felszólalásokban kritikai szempontból hiba van, pl. Csonka xrofesazor felvetett egy olyan csomó problémát, melyre a többi a többi prof essz o: is gondolnak, de nem merik megemlíteni. Ezen a tanácsülésen megmutatkozik a kritika és önkritika hiányossága. Az ipari üzemekben nyíltan feltárják a hibákat és ezért tud beszámolni a Statisztikai Hivatal oly szép eredményekről, mert az üzemek a feltárt hibákat kijavítják és ennek segítségével teljesíteni tudjál: tervüket. Itt van a túlterhelés problémája, melynek megoldása két év óta húzódik és nem lehet továbbjutni a megoldásban. A hadmérnöki kar el tudta érni bizonyos óracsökkentéssel a tehermentesítést, a többi kar nem tudott idáig eljutni. Szigorú minisztériumi utasítás van, hogy a tantervektől eltérni nem lehet, mégis még a 46 óra fölé is mentek egyik-másik tagozaton.