Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. május 5. (121-132.) - 1. Az aspiránsképzés helyzete (írásos előterjesztés) - 2. A Módszertani Bizottság javaslatai és a karok tanulmányi helyzete
- 7 mechanikusan működnek. Kozmann György az esti oktatás tanulmányi helyzetével foglalkozik, nem optimista, mert igaz ugyan, hogy a tanfegyelem javult, de a félkészültség nem. Túlterhelést tapasztalt pl. a matematikánál és a mechanikánál a gépészmérnöki karon, de ez a nelyzet « villamosmérnöki karon is. Az esti hallgatók nem tudnak annyit végezni/mint amennyi a tantervben élő van irva, nincs idő a gyakorlatok megtartására. A folyamatos tanulás terén nagy hiányosságok vannak. A mini sztérium engedélyezte a vizsgaidőszak egy héttél való meghosszabbítását. A tanulótábort tel jes mértékben nem sikerült Bórtófcmegszervezni, akik nem tudnak elmenni hely hiányában, azok a két hét tanulmányi szabadságot az egyetemen töltik tanulással.Az osztályfőnöki rendszerről szólva,még megemliti, hogy csak elvileg van meg. Orbán László e tanácsülést egyenes folytatásának tekinti az előbbinek és komoly lépést jelent az egyetem szocialista vezetésében. A Párt és a minisztérium részéről elhangzott kritika nem maradt eredményt élen,, de nem szabad ugy venni a dolgot, mintna minden rendben lenne már. Az erőfeszítések továbbiokozása érdekében három gyenge pontra mutat rá. 1./ Az ellenőrzés nem kielégi tő, pl. a dékánok részéről a professzorok irányában annak megállapítása céljából, nogy a profeszszorok mit tetiek a rektori rendelet végrehajtása érdekében. Rázsó dékánt, valamint az épitészmérnöki kart kivéve nagyobbára formálisan hajtották végre a rendeletet. A jelentésből hiányzik a kritikai szellem. if./ A fegyelmező munka területén is'bajok vannak. A tanszékek nagyréssnem él azokkal a jogokkal, amelyeket a K.M. és a rektori rendelet biztosit számukra, mert a fegyelmezést a Párt és a DISz szervezetek dolgának tartják. Hiányzik sok helyütt a szükséges lelkesedés, harci hangulat. í&yetemi oktatóinkban nem sikerült eléggé tudatosítani, nogy a vizsgák kérdése nagyjelentőségű a szocializmus építésé ben. 3./ A rendelet formális végrehajtása több esetben agyonszervezést eredményezett, ami pedig inkább hátráltatja, mint segiti a munkát. Aki jobban tud tanulni egyénileg, ne járjon kötelező ismétlő szemináriumija, csak számoljon be, hogy miként halad. A javaslatokat, amelyeket a jelentés tartalmaz általában megfelelőknek tartja, de kiegészíti. Be kell venüaz utóvizsgák jelentőségét s igyekezni kell az utóvizsgákat ledolgozni. Karonként, szakonként, tanszékenként meg kell keresni a problémákat, a gyenge és elmaradt évfolyamokat, tanulócsoportokat, hogy a még hátralevő időben lehessén segíteni rajtuk. Politikai mozgósításként a Pártbizottság és a Szakszervezeti Bizottság alakítson közös oktatási aktívát, mely élesen vesse a tanszékek felé a vizsgák politikai jelentőségét. A DISz titkárok^ és az osztályfőnökök értekezletének anyagát ismertessék az ifjúsággal. Az egyetém külseje is mutassa a vizsgárakészülés fontosságát, transzparensek, faliújságok ragadják magokkal a hallgatókat a fontos cél, a jó vizsga felé. A Rákosi Érdemérem és Ösztöndíj adományozást plitikailag ka^matoztatni kell, mert nem szabad csupán csak a gyenge hallgatókkal törődni; a kiváló hallgatók magukkal tudják ragadni a többit is