Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1949-1950
1950. június 5. (76-84.) - 1-8. A vallás-és közoktatásügyi miniszteri rendeletek ismertetése - 9-13. Elnöki jelentések - 14-16. Dékáni előterjesztések - 17. Nyári gyakornokakció - 18. Új diplomák szövege - 19. Felvételi vizsgák ügye
A megadott tényszerű megállapításhoz a hitelmentési akciót illetően a ff egy e l mi Bizottság véleménye a következő: v c a./ fel kell tenni a kérdést, hogy mi történt volna, ha a GHban szabályosan járnak él és a hiteleket az év lejártával visszafizetik az államkasszába. Ez esetben a megkezdett munkákat azonnali hatállyal le kellett volna állitani. Miután a munka u.n. átmeneti hitelből fedeztetett és ez a hitéi az év végével megszűnt, ezen munkák folytatására póthitel kérése bizonytalan eredményt igért és iger nehéz lett volna. * 1r b./ Ezzel szemben valószinü, hogy a vállalkozó oldaláról pereskedés indult volna meg. < . e./ A Műegyetem részéről miután ezek a munkák a következők voltak: Tantermi fekete táblák újra mázolása, kazánfalazatok üzemképessé tétele, rajztermi ülőkék ülőlapjainak készitése és - felszereié se, rajztermi asztalok helyreállítása, hiányainak pótlásai, rajztermi ablakok, ajtók javitása, használhatóvá tétele, különféle* helyiségek kifestése /rektori hivatal, Mérnöki továbbképző, gépelemek tanszék, menza/. Ezeknek a hiánya és befejezetlensége a Műegyetem folyó tanitási menetében igen nagy -zavart és hátrányokat okozott volna. d./A félbemaradt munkákat később ugy is el kellett vdlna végeztetni, amit más vállalkozóval vagy a munka újrafelvételét el újra kellett volna kezdeni, ami feltétienül több költséggel járt volna. A Műegyetem tanáraiból alakult bizottság nem a könyvelés szabályait, hanem a Műegyetem közvetlen érdekeit kell hogy szem előtt tartsák* Elfogadják, hogy -saakértők szerint- szabálytalanság történ azonban ezzel a szabálytalansággal a Műegyetem javát törekedtek szolgálni. Ezzel sem az államot, sem a dolgozókat, sem egyes embert nem károsítottak meg. < Mint vezető-tisztviselők mégia komoly hibát követtek el abban, hogy ezen munkáknak a befejezési időpontját nem gondolták át és nem tették kellő időben lépéseket arra, hogy a felső hatóság a hiteleket a következő évre átvigye. 18./ Jegyzetkiadás* « « A vizsgálat is csak rendszertelenséget, de nem visszaélést állapított meg. Ehhez nincs megjegyzésünk. 19./ Dugasz-cég pfclitikai megbízhatósága. A Fegyelmi Bizottság Niemetz Sándor azon kijelentéséét, hogy Dugasz János, amig a Műegyetemen dolgozott, párttag volt és hogy a műegyetemi munkák befejezése után még sokáig Budapesten tevékenykedett, elfogadja. A Fegyelmi Bizottság áltálában a 18. pontban felsorolt esetben, amennyire módjában volt az egyes esetekről meggyőződni, elfogadja az adott magyarázatot és felvilágosításokat* Miután kifejezett visszaélésről vagy olyan szabálytalanságról, ami a dolgozók államát megkárosította - nincs szó, a vádban felhozott adminisztrációs szabálytalanságok mégis fennforognak. Bár nehéz időkről volt szó, mégis mint vezető-tényezők, nagyobb előrelátást kellett volna tamsitaniok és fontosabb, szinte elvi kérdésekben /pld. vállalkozók alkalmazása/ esetleges szóbeli tárgyalások mellett is Írásban le kellett volna szögezni az álláspontot a megtett intézkedéseket illetően. Ezek elmulasztásáért /lásd a 6. és 17. pontokat/
