M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1941-1942

1941. szeptember 24. (1-26)

A kórbonctani es kórszövettani tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság jelentése. Tekintetes Állatorvosi Osztály! Az osztályunkon megüresedett kórbonctani és kórszövettani tanszék betöltésére kiírt pályázati felhívásra két pályázó jelentkezett. A pályázók nevük kezdőbetűjének sorrendjében dr. László Ferenc és dr. Sályi Gyula, mindketten karunk magántanárai. Dr. László Ferenc közvágóhídi igazgató-állatorvos Győrött. Született 1897-ben Pápán. Ág. evang. vallású; sajátmagára és feleségére vonatkozó­lag igazolta a nagyszülőkig bezárólag nemzsidó származásukat. A pápai ref. kollégiumban szerzett jó jelzésű érettségi bizonyítvány birtokában mint honvéd állatorvosakadémikus 1916-ban beiratkozott a m. kir. Állat­orvosi Főiskolára és 1920-ban jeles jelzésű állatorvosi oklevél birtokába jutott. Közben egy anatómiai dolgozatával pályadíjat nyert. 1920—1921-ig megbízott tanársegéd volt a főiskola anatómiai intézetében, 1921—1926-ig pedig mint katonai állatorvos, legutóbb mint főhadnagy-állatorvos, telje­sített szolgálatot. Ez idő alatt 1922-ben summa cum laude minősítésű állat­orvosdoktori oklevelet szerzett, 1924-ben pedig jó eredménnyel letette az állatorvosi tisztivizsgát. 1927 óta a győri közvágóhíd igazgató-állatorvosa. 1936-ban karunkon „Az endokrin mirigyek kórbonctana“ című tárgykör­ből magántanárrá képesítették. 1939-ben 4 hétig katonai szolgálatot telje­sített s ekkor a Felvidék visszatérésének emlékére alapított emlékérmet kapta meg. Ugyanez évben négyhetes tanulmányutat tett Németország­ban s meglátogatta Münchenben, Giessenben, Hannoverban és Berlinben az állatorvosi kórbonctani intézeteket és a közvágóhidakat. Pályázati folyamodványához 101 dolgozatot mellékel. Ezek javarészé­nek tartalma kórbonctani és kórszövettani irányú, de vannak közöttük anatómiai és orvostörténelmi vonatkozású közlések is. Dolgozatainak jegy­zéke a következő: 1. A házinyúl belső fülének szerkezete (Állatorvosdok­tori értekezés, 1922). — 2. Nagyfokú myopia lovon (Állatorvosi Lapok, 1923. 23—24. sz.). — 3. Többszörös állkapocscsonttörés lovon (Állatorvosi Lapok, 1924. 15—16. sz.). — 4. Priapismus kutyán (Állatorvosi Lapok, 1926. 10. sz.). — 5. Két érdekes bőrbaj (Állatorvosi Lapok, 1926. 12. sz.). — 6. A győri közvágóhíd (Állatorvosi Lapok, 1928. 3. sz.). — 7. Adatok az eosinophilia kérdéséhez, különös tekintettel a sertésgümőre (Köziem, összehasonl. élet- és kórtan köréből, 22. k., 324. 1.). — 8. Rhinitis tuber­culosa esetei (Állatorvosi Lapok, 1928. 15. sz.). — 9. Bac. paratuberculosis és Bac. tuberculosis okozta vegyes fertőzés (Állatorvosi Lapok, 1928. 16. sz.). — 10. Izomelváltozások a száj- és körömfájásnál (Állatorvosi La­pok, 1928. 18. sz.). — 11. A lien sulcatus oka és gyakorisága sertéseknél (Állatorvosi Lapok, 1929. 24. sz.). — 12. Akropachia szarvasmarhában (Állatorvosi Lapok, 1929. 16. sz.). — 13—15. Űjabb adatok a szervek kór- bonctanához (Állatorvosi Közlöny, 1929. 1—4., 5—8. és 1930. 1—3. sz.). — 16. Tuberculosis congenita vitulorum (Állatorvosi Közlöny, 1929. 9—12. sz.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom