M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1941-1942
1941. december 11. (89-136)
4 hoz kerül, ahol 1939-ig a magyar közlckedésügy közúti, vizi és vasúti kérdéseivel van alkalma irányító szerepben megismerkedni. Az osztály megszüntetése után 1939-ben visszakerül a minisztérium Xll/b. új utak tervezése és építése osztályába, ahol jelenleg is mint műsz. tanácsos szolgál. Harctéri kitüntetései alapján a Kormányzó Úr őfőméltósága vitézzé avatta. Pályázó tevékeny részt vett a magyar mérnökség tudományos életében. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet út-, vasút és hídépítési szakosztályának két cikluson át jegyzője volt, az Egylet rendezte továbbképző tanfolyamon 1936-ban: ,,A kátrányos és bitumenes utak építésének újabb fejlődéséről“ címen, és a Mérnöki Továbbképző Intézet első tanfolyamán a „Betonút“, „A kátrányos és bitumenes utak“, valamint az „Automobil utakról“ tartott értékes összefoglaló előadásokat. Több külföldi kongresszuson vett részt, jelentést készített a VII. müncheni nemzetközi útkongresszusra, a Vili. hágai nemzetközi útkongresszusra kiküldött kormánydelegáció tagja, itt alkalma volt tanulmányozni a holland, belga, francia és angol közútépítéseket. Mint a kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztérium képviselője, résztvesz 1938-ban a müncheni Strassenbauta- gung-on és a vele kapcsolatos utigép-kiállításon. Az útmesteri iskolán ,,A földmértan és műszerek“ c. tárgykör előadója. Az 1940—41. és 1941—42. tanévekben az Ütépitéstan c. tárgykörnek műegyetemünkön helyettes tanára és az említett tárgykörnek kiszélesítésével kapcsolatos előadásai és szerkesztési munkáját a Kar teljes elismerése mellett látja el. Az útépítési tudománynak műegyetemi előadásainkban való részletesebb tárgyalása, annak feldolgozása és a szerkesztési gyakorlatoknak megszervezése kizárólag pályázónak érdeme, akinek nagy szorgalmú munkája és a műszaki tudományok művelésében szerzett pedagógiai érzéke emelte fel az útépítéstani előadásokat arra a nívóra, ahol annak a műszaki tudományokban elfoglalt fontossága szerint a budapesti műegyetemnek külföldön is élvezett jóhírneve érdekében lenni is kell. Áttérve szakirodalmi munkásságának méltatására, megemlítjük, hogy pályázati kérvényéhez összesen 35 drb értekezést csatolt. Ezekből 18 drb az útépítéstan körébe tartozik, a többi közlekedésügyi vonatkozással bír, részben a közlekedésnek politikai, részben gazdaságossági helyzetét, esetleg történeti fejlődését mutatja be. A már említett közgazdasági doktori értekezésen a mérnökegyleti és a továbbképző tanfolyamokon tartott összefoglaló és ismeretterjesztő előadásain kívül különösen jelentősek pályázónak azok a dolgozatai, amelyek az útburkolatra ható dinamikus erők meghatározását adják. „A közúti közlekedés miatt fellépő talajrezgések és ezek hatása az út mentén fekvő épületekre“ (Technika, 1929. 12. szám) és Az útburkolatokra ható vertikális dinamikus erő meghatározása, az útburkolat dinamikus értékelése és védelme“ (Technika, 1930. 1. szám) cikkeiben azokról a magyar technikusok előtt még ismeretlen kísérletekről számolt be, amelyeket a Langer-féle műszerekkel Németországban végzett s amelyek segítségével az
