M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1941-1942

1941. december 11. (89-136)

2 tanári működése az 1941-42. tanévben még a D-tagozatú mérnökhallgatók részére kötelező Közlekedésügy és Válogatott fejezetek az út-, és vasútépi- téstan köréből c. tárgyak előadásával és a közlekedésügyi szeminárium veze­tésének ellátásával is bővül. Életrajzának és hivatali működésének fontosabb adatkiemelése után szé­leskörű elméleti és gyakorlati munkásságáról kívánunk beszámolni. Szakirodalmi működése egészen kimagasló, a hazai határokon túl messze külföldön ismert. Megjelent dolgozatainak száma 60, amelyekből a vasúti fel­építményre közel 50 drb esik, a többi közlekedésügyi és útépítési vonatkozású. Különösen a vasúti felépítmény az a tudományos munkaterület, amelyben 18 éve dolgozik. Publikációi nagyobbrészt német nyelven jelentek meg a vasút- technika legelőkelőbb folyóirataiban, a Középenrópai Vasútegylet hivatalos lapjaiban éspedig az Organ für die Fortschritte des Eisenbahnwesens és a Zeitung des Vereins Mitteleuropäischer Eisenbahnverwaltungen c. folyóira­tokban. Munkássága a vasúti felépítmény széles horizontját fedi be, annak mondhatnánk minden korszerű kérdésével foglalkozik. A vasúti felépítmény méretezése, a sínkapcsolat szerkezete, — ebben a körben szabadalmazott rendszere is van, a Nemesdy-féle sínkapcsolat és autogén-sínkötés az állam­vasutak kísérleti pályaszakaszaiban fekszik és a szakkörök teljes elismerését érdemelte ki — körívek okozta ellenállás kérdése, körívek szabályozása, csak rövid felsorolás felépítményi kutatásaiból. A hosszú sínek tágulásának tör­vényeit pontos matematikai módszerekkel oldja meg és ennek alapján szer­keszti meg az államvasutak új sínköztáblázatát. Messze vezetne és talán fe­lesleges is lenne irodalmi tevékenységének még részletesebb taglalása, mert ezekről teljes beszámolót kapott a tek. Osztály akkor, amikor pályázónak a műszaki tudományok művelése terén végzett munkásságát kétszer is elis­merte, mert egyrészt a műszaki doktori cím viselésére jogosította, másrészt részére a magántanári venia legendit megadta. A felsoroltakon kívül mégis külön kiemelést érdemel dr. Nemesdynek a sínanyagvizsgálat tárgykörében végzett és nemzetközi tudományos fórumo­kon is elismert munkássága. Az 1928—38. években tartott mind a négy nemzetközi sínértekezleten és az 1937-i londoni nemzetközi acetylén kongresszuson előadásokat tartott, amelyekben a sínanyag felépítményi követelményeit, a sínkötések egységes vizsgálati módszerét és a vasúti vágány hegesztésének mai helyzetét tárgyalta. Pályázónak ez a széleskörű tudományos munkája mindig kutató jellegű. Értekezéseinek célja vagy a meglévő elméletek tökéletesítése és javítása, vagy egy egyéni meglátáson alapuló egészen új felfogás és annak matematikai és me­chanikai alapon való kiértékelése. Külön megemlítést érdemelnek azok az alkotó jellegű munkái, amelye­ket az államvasut szolgálatában a vasúti felépítmény terén végzett s amelyek­nek a pályafenntartási szolgálat korszerűsítése szempontjából van gyakorlati jelentőségük. Munkásságát e téren a sínhegesztés vizsgálat és átvételi feltéte­lei, a korszerű hézag és túlemelési táblázatok megszerkesztése a vezető és te­<

Next

/
Oldalképek
Tartalom