M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1937-1938
1938. június 23. (178-237)
re kiterjedő tervszerűsége folytán is valamennyi jelöltét kétségkívül felülmúlja. A kémia sarkalatos problémája, a a kémiai kötés mibenléte, csak fizikai módszerekkel kutatható és ezek közül a molekulák színképének tanulmányozása a legeredményesebb. Ehhez kapcsolódik dr. Schmid Rezső munkássága s közreműködését a nemzetközi tudományos világ nem csupán megfelelően méltatja, hanem több problémát illetően hozzászólásait is kikérte. Kiváló pedagógiai kvalitásait bizonyítják az általa nevelt ifjabb kutatóknak a külföldi szakirodalomban többször idézett dolgozatai. A műegyetemi oktatásban dr. Schmid Rezső már ötödik éve vesz részt mint meghivott szakelőadó s ezenkívül egy féléven át mint helyettes tanár is működött a kémiai fizikai tanszéken. űr. ’Sigmond Elek dékán jelenti, hogy a vegyészmérnöki osztály az ismertetett bizottsági javaslatot a Szervezeti Szabályzat 13. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően egyhangúlag elfogadván, a szabályzat idézett §-ának negyedik bekezdésa alapján úgy határozott, hogy az üresedésben levő kémiai fizikai tanszékre első helyen ex aequo loco vitéz dr. Lányi Béla műegyetemi magántanár, adjunktust és dr. Schmid Rezső egyetemi magántanár, műegyetemi meghivott szakelőadó, adjunktust, második helyen dr. Buzágh Aladár egyetemi magántanár, adjunktust és dr. Ráray-Szabó István egyetemi magántanárt, a Báró Eötvös Lóránd Kollégium megbizott igazgatóját, harmadik helyen pedig dr. Erdey-Grúz Tibor egyetemi magántanár, adjunktust és dr. Orbán György egyetemi magántanár, megbizott szakelőadó, adjunktust jeleli. A vegyészmérnöki osztálynak a jelölésre vonatkozó ezt a javaslatát a gépész- és vegyészmérnöki kar a folyó hó 14.-én tartott ülésében a Szervezeti Szabályzat 14. §-ának első bekezdése szerint 4 ellenében 13 szavazattal általános szótöbbséggel elfogadta. űr.’’ Sigmond Elek dékán ennekfolytán a Szervezeti Szabályzat 45. §-ának negyedik bekezdése 13. pontjának
