Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1966
1965. november 23. (10-31.)
észrevételek a Szarvezeti és Működési Szabályzat tervezetéhez. Ilyen tervezet esetében véleményem szerint a legkisebb jelentőségű észrevételt is meg kell tenni, mert egy alapvetően fontos szabályzatban a legcsekélyebb hiba sem tűrhető, sőt annak a lehető legtökésetesebbnek kell lennie. Sajnos a tárgyalás alatt álló tervezethez annyi megjegyzés fűzhető, hogy még az alábbi terjedelmes felsorolás után is marad ész- revételezhető fogyatékosság. Nézetem szerint a felvethető kifogások jelentős része abból származik, hogy már a 120/1965* MM utasitás maga is igen sok javitásra szorulna. Egyetemünk szabályzatának kidolgozásakor a kifogásolható részeket nem kellett volna változatlanul átvenni, megkísérelhető lett volna a hiányosságok, pongyola; á£pk kiküszöbölése. Nagy számú észrevételt iiehéz szóbelileg előadni, ezért azokat a^ alábbiakban jegyzem fel a szabályzat szövegének sorrendjében. 1. A 3.§. /I/ felsorolja az elnyerhető képesítéseket, de ezek egyike sem illik rá az épitőgépészmérnöki szakot elvégzettekre. Az okleveles épitőgépészmérnöki képesítést pótlólag be kellene venni. 2, A 3.§. /2/ első mondata nem szerencsés. Az "egyetem feladata" már az l,§-ban meghatározást nyert. Most nem helyes megint igy kezdeni. Ezenkívül nem korlátoznám a szakmérnöki képzés lehetőségét.csak az építőiparra és közlekedésre. Hátha még a földmérés stb.területén is indokolt lesz szakmérnökök képzése. E mondat helyett a következőt javasolhatnám: "Az egyetem egyik feladata szakmérnöki képzés szervezése és végrehajtása az oktatási munkaterületéhez tartozó szakokon." így aztán helyes lesz a második bekezdés kezdete: "Az egyetem feladata továbbá.. Ugyanitt a második bekezdésben a gazdasági-mérnök kötőjellel való írása aligha helyes, mert a vonatkozó alaprendelet "építőipari gazdasági mérnök" és "közlekedési gazdasági mérnök" elnevezéseket állapította meg. Az egyetem évkönyveiben is a "gazdasági mérnöki szak"-ról van szó. Javasolható szöveg tehát
