Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1964-1965

1965. április 9. (108-142.)

/ Melléklet a Rektori Tanács 1965* április 9-i ülésének 2. napiren­di pontjához* Az esti és a levelező oktatás alapvető kérdései 1. Beiskolázás Az esti és a levelező tagozatra való beiskolázás az é- vek folyamán jelentős változáson ment át, elsősorban a je­lentkezők összetételét illetően. A felszabadulás után a Mű­szaki Főiskolára, illetve az esti és a levelező tagozatokra zömmel tlyanok jelentkeztek, akiknek képességeik korábban is meg lettek volna egyetemi tanulmányok folytatására, azon­ban különböző — elsősorban szociális — okokból erre nem volt lehetőségük /első réteg/. Ezt a réteget az is jellemezte, hogy többségük hajlamuknak megfelelő szakmában dolgozott, s ennek a szakmának megfelelő egyetemi diplomát igyekeztek megszerezni. Később ezek száma csökkent, s azok a felsza­badulás után érettségizett fiatalok jelentkeztek, akiknek a továbbtanulását közvetlenül az érettségi után anyagi, csa­ládi körülményeik akadályozták meg, vagy a továbbtanulási igény hiányzott, de néhány év múlva körülményeik rendeződé­se után, illetve a propaganda, esetleg a divat hatására e- gyetemre jelentkeztek /második réteg/. Ezek közül sokakat a hivatali beosztás, illetve az előmeneteli akadályok kény- szeritettek minden lelkesedés nélkül a jelentkezésre. Ennek a második rétegnek már kevesebb szakmai gyakorlata volt, i- gen sokan hivatali-adminisztratív munkakörben dolgoztak. A legutóbbi években újabb réteg jelentkezett, az első réteg egyidejű kihalásával. Ez a harmadik réteg azokból a viszony­lag nem régen érettségizettekből verbuválódik, akik a nappa­li tagozatra elsősorban képesség hiányában nem jutottak be. Ennek a rétegnek további negativ tulajdonsága, hogy az e- gyetemi szaknak megfelelő gyakorlati szakmai tudása mini­mális. A második és a harmadik rétegnél jelentős vonzóerőt képviselt a tanulmányi kedvezmények biztosítása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom