Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964
1963. augusztus 30. (1-159.)
13 lom lattal. Az eredményt tehát ennek a néhány hallgatónak vizsgajegyei adják. / X. tábla/. A VIII.sz. táblán már nem egy évfolyammal, hanem a 4 évfolyammal, tehát lényegesen nagyobb tömeggel dolgozunk, és igy jobban lehet általános következtetéseket levonni. A tábla ismerteti a négy évfolyam hallgatói létszámát a különböző kategóriák szerint. Hallgatóink zöme, 71.»9 %t gimnáziumi végzettséggel kerül az egyetemre. Érdekes jelenség, hogy mig a gimnáziumból a hallgatók nagyobb részt, közvetlen érettségi után jött / 55>0% /, addig a technikumot végzettek közül csak 44,1 % jött közvetlenül érettségi után. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a technikum szakmai képesitést ad, többen dolgozni mennek és fisak 1-2 évi munka után jelentkeznek az egyetemre. A tanulmányi eredmények összehasonlításánál nehézségként » jelentkezik az, hogy a különböző években felmért adatok nem azonos évfolyamokra vonatkoznak. Összehasonlítást és levonható következtetést csak a kategóriák és a karok között tehetünk. Az megállapított tény, hogy a tanulmányok megszakítása, különösen a hosszabb megszakítás, kedvezőtlenül hat az eredményekre. Az egyetemi átlagot vizsgálva azt látjuk, hogy a gimnáziumból és technikumból beiskolázottak majdnem, azonos eredményt érnek el a különböző, kategóriákban /közvetlenül éretthági után egy év gyakorlattal, több- év gyakorlattal jöttek/. A .legnagyobb különbség 0,o6. Karonként vizsgálva az Építészmérnöki Karon a technikumi átlag jobb, amikből - mint már a reformbizottság is megtárgyalta.a. múlt évben - arra lehet következtetni, hogy ezen a karon és ezidősze- rint az építőipari technikumok adta alaptárgyi képzéshez mérten az egyetemi alaptárgyi képzés nem jelent lényeges szinvonalbe- li különbséget. A Közlekedés-Üzemmérnöki Karon, ahol a közvetlenül érettségi után és az egy év gyakorlattal jöttek száma majdnem teljesen azonos - az előbbi 143, az utóbbi 126 fő - a különböző
