Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964

1964. március 13. (382-435.)

Nyilvánvaló, hogy szakmérnökképzés csak egyetemi rendszerrel folyhat, s ez nem helyettesíti a Mérnöki Továbbképző Intézetet. Az utóbbi inkább mozaikszerü ismeretanyagot nyújt, szigorú tanterv nélkül, a szét­választást célszerű lenne szervezetileg is teljesebbé tenni. Meg kellene vizsgálni, nem lenne-e helyesebb a Mérnöki Továbbképző Intézetet a METESZ-hez kapcsolni. Visszatérve a szakmémökképzésre, meg kell állapí­tani, hogy ma még az egyetem és a tanszékek bizonyos ér­te Proben mellékel feladatként kezelik a szakmérnökkép- zést, ugyanakkor külföldön ma már olyan egyetemek is van­nak, amelyelmek ez a fő feladatuk /pl. a londoni Imperial College/, és csak mellékesen foglalkoznak nappali hall­gatók oktatásával. Meg kell jegyezni, hogy ezek az egye­temek éppen a legszínvonalasabb egyetemek, ami természe­tes is. Nálunk a szakmérnökképzés még nem vált az egyetemi oktatás szerves részévé, sok oktató inkább csak külön kereseti forrást lát benne. Ennek egyik oka az, hogy e- zek a tanfolyamok majdnem ötletszerűen, s főleg rend­szertelenül indultak be. Ahhoz, hogy a szakmérnökképzés teljes polgárjogot, tekintélyt szerezzen, elsősorban az kell, hogy a tanfolyamok állandó tantervvel rendszeresen, minden évben, legfeljebb kétévenként beinduljanak, ugyan­úgy, mint a rendes mérnökképzés. A szaktanszékek érezzék magukénak ezt az oktatást. Tulajdonképpen minden szaktanszéknek saját tanfolyamának kellene lenni, á is elképzelhető, hogy az egyetemi szak- tantárgyak csökkenése következtében egyes szaktanszékek 5ő profilja a ssakmérnöleképzés lenne»- 9 - 3528/1964.

Next

/
Oldalképek
Tartalom