Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964

1964. március 13. (382-435.)

Nyilvánvaló, hogy szakmérnökképzés csak egyetemi rendszerrel folyhat, s ez nem helyettesíti a Mérnöki Továbbképző Intézetet. Az utóbbi inkább mozaikszerü ismeretanyagot nyújt, szigorú tanterv nélkül, a szétválasztást célszerű lenne szervezetileg is teljesebbé tenni. Meg kellene vizsgálni, nem lenne-e helyesebb a Mérnöki Továbbképző Intézetet a METESZ-hez kapcsolni.

Visszatérve a szakmémökképzésre, meg kell állapítani, hogy ma még az egyetem és a tanszékek bizonyos érte Proben mellékel feladatként kezelik a szakmérnökkép- zést, ugyanakkor külföldön ma már olyan egyetemek is vannak, amelyelmek ez a fő feladatuk /pl. a londoni Imperial College/, és csak mellékesen foglalkoznak nappali hallgatók oktatásával. Meg kell jegyezni, hogy ezek az egyetemek éppen a legszínvonalasabb egyetemek, ami természetes is.

Nálunk a szakmérnökképzés még nem vált az egyetemi oktatás szerves részévé, sok oktató inkább csak külön kereseti forrást lát benne. Ennek egyik oka az, hogy e- zek a tanfolyamok majdnem ötletszerűen, s főleg rendszertelenül indultak be. Ahhoz, hogy a szakmérnökképzés teljes polgárjogot, tekintélyt szerezzen, elsősorban az kell, hogy a tanfolyamok állandó tantervvel rendszeresen, minden évben, legfeljebb kétévenként beinduljanak, ugyanúgy, mint a rendes mérnökképzés.

A szaktanszékek érezzék magukénak ezt az oktatást. Tulajdonképpen minden szaktanszéknek saját tanfolyamának kellene lenni, á is elképzelhető, hogy az egyetemi szak- tantárgyak csökkenése következtében egyes szaktanszékek 5ő profilja a ssakmérnöleképzés lenne»- 9 - 3528/1964.