Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964
1964. március 13. (382-435.)
mr A \r$j>LÜy {,- 2 - ... , 1 S Í 1 b'Mi liA^ ^X3^ií/nílj A Rektori Tanács megtárgyalta az oktatási rektorhelyettes jelentését a szákmémökkképzés tapasztalatairól és további ej lesz- tésének kérdéseiről. A vita során felmerült észrevételek figyel e mbevételével yvi • 1.1 Helyes az alaprendelet megfogalmazása, amely szerint a szakmérnökképzés célja egyetemi oktatásra épített, ma- gasszinvonalu speciális szakirányú továbbképzés. 1.2 A kiegészítő szakismeretek elsajátításának megkönnyítése érdekében felül kell vizsgálni a második diploma megszerzésére vonatkozó előírásokat. 1.5 Mivel a szakmérnökképzés egyetemi oktatásra épül, ezért szakmérnöki tanfolyamra kizárólag mérnöki oklevéllel rendelkezők vehetők fel. l/f A tanterv összeállításakor le kell rögzíteni, milyen egyetemi szakokra épül a szakmérnöki szak, s ennek megfelelően kell előírni a jelentkezők diplomájának jellegét.^ r"Különböző mérnöki diplomák esetén az előképzettségben lévő különbségeket rendes egyetemi tantervből átvett, tantárgyak beiktatásával kell kiküszöbölni. Ezek a tantárgyak a tanterv 2o-25 %-át nem haladhatják meg. 1.0 A szakmérnökképzés speciális szakirányú jellege az egyetemi szakosítástól függetlenül nem vizsgálható. A szakmérnöki szakok lehetnek szükebbek is az egyetemi ágazatok szélességénél /fia oz -jellemaőS’,de minden körülmények között mélyebbeknek kell lenniök, tehát alapvetően a szakirányú oktatás mélysége különbözteti meg a szakmérnökképzést a mérnökképzéstől. A szakmérnöki szakolt eddig a népgazdaság igényeinek megfelelően lettek beindítva. A távlati tervek összeállításánál párhuzamos vizsgálatot kell végezni az egyetemi szakok és a szakmérnöki szakok, valamint a népgazdasági gigé- nyek összehangolása célújából.
