Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964
1964. február 21. (352-381.)
- 3> “ d^Lo/ i.'yo fzásának mennyiségét ehhez kell szabni. A torlódás csökkentésére adott esetben használható az a módszer is,, hogy kezdetben több előadást tartunk, a félév második részében pedig szaporítjuk a gyakorlati órákat. 4 3# A tervezési gyakorlatok módszereit illetően egységes szabályokat kimondani nem lehet. Nemcsak karonként, de tantárgyanként is mások a célok és ennek megfelelően a követelmények# Egyes tárgyakhoz kapcsolódóan inkább a tanultak begyakorlása, alkalmazása a feladat, más esetekben nagyobb mérvben igényelhető a kombinativ készség, az alkotóképosség fejlesztése# Az e- redményesség fokozására szolgálhat a. rajztermi foglalkozás szeminárium-szerű megszervezése, az oktatók a táblán vázlatokban ismertetik az anyagot, a hallgatók lejegyzik, majd a hallottakat tervezési feladatok kidolgozásához nyomban hasznosítják, a feladaton csak helyben szabad dolgozni# A koncentrált tervezési időszakok beiktatásának előnyét a levelező hallgatókkal végzett 4 hetes összefüggő tervezési gyakorlat igazolta. Más tantárgyakkal kapcsolatban bevált módszer az egyetlen féléves terv három részletben történő beadása: a számítások, a ceruza-vázlatok és a végleges kidolgozás a három lépcső, mindegyik megfelelő részhatáridővel. Az i- gazán hatékony rajztermi gyakorlat az, amelynek során az oktató a felmerült problémákat rögtönzött előadásban a táblánál vázolva az egész kollektíva előtt ismerteti# Ez is hangsúlyozza a rajztermek szükségességét. Mindezek megvitatása után az Oktatási Reform Bizottság az alábbi javaslatokat terjeszti elő: * 1# Feltétlenül szükségesnek tartja azt, hogy minden évfolyam minden hallgatójának legyen saját rajztermi helye. Ezt elsősorban a magasabb évfolyamokon kell megvalósítani, de kívánatos az alacsonyabb évfolyamokon is.
