Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964
1964. január 17. (320-342.)
14461/1964. Melléklet az 1964. január 17-i Rektori Tanács napirendi pontjához. A laboratóriumi jellegű gyakorlatok módszereinek felülvizsgálata, a korszerűsítés előfpltételeinek felmérése Az Oktatási Reform Bizottság 1963» december 9-i és 1964. január 7-i ülésén foglalkozott a laboratóriumi jellegű gyakorlatok módszereivel, jelenlegi helyzetének és fejlesztésének problémáival. Az előadói jelentés alap-r j@n kialakult vita az alábbi megállapításokat szűr" e le. A laboratóriumi foglalkozások jellege kétféle. Az egyik célja az, hogy a szaktárgy elméleti oktatását követően a hallgató saját maga önállóan, vagy kisebb csoportban méréseket végezzen, majd ezek adatait feldolgozva megtanulja alkalmazni az előadásokon hallottakat. A másik bemutató jellegű, amikor az oktató az előadásokban hallottak igazolására, vagy a folyamatok jobb megvilágítására végez laboratóriumi kísérleteket vagy bemutatásokát több tanulókör, esetleg az évfolyam teljes hallgatósága előtt. Nem tekinthetők lát ~rhV túrni gjUdöór la toknak, bár az első csoportban említettek jöllegével sokban megegyeznek, a terepgyakorlatok /geodéziai, vízépítési stb./. Azt, hogy adott esetben melyik csoporthoz tartozó gyakorlat kerül alkalmazásra, a tantárgy, illetőleg az anyagrész jellege és objektiv tényezők döntik el. A jelenlegi helyzet felmérése során kitűnt, hogy a tantervben szereplő gyakorlati óráknak laboratóriumi foglalkozás formájában történő hasznosítása legr jyobb mértékű a Közlekedés-Üzemmérnöki Kar Gépjármű szakán, kb. 13/á, ami a tantárgyak jellegéből folyik /pl. Anyagismeret és gyártástechnológia- nó-n-iá-rmü vizsgálat, Gépjármű szerkezetek stb/. A másik két Karon és a Közlekedés-Üzemmérnöki Kar Vasút szakán a laboratóriumi gyakorlatok az összes gyakorlati óráknak 5-7 %-át teszik ki. Az Építész-
