Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964

1963. augusztus 30. (1-159.)

749o

sebb az olyan Tudományos Ülésszak, ahol több szekcióra bontva hangzanak el a szakelőadások, egy szükebbkörü csoport részére.

Ez az Ülésszak is alátámasztotta, hogy az egyes témákra nem lehet elvárni a nagyszámú hallgatóságot. Hiszen az előadások többsége jelleggénéi fogva olyan, hogy azokban országos viszonylatban lo-2o fő érdekelt. Még ezév őszén javaslatot teszünk az Egyetem Tudományos Tanácsának az 1965.évi Tudományos Ülésszak jellegére vonatkozóan, Hasznos dolog volt a külföldi vendégek meghívása, .de a. jövőben ezt jóval korábban, szervezettebben kell végezni, .

Tudományos kutatómunka,

A régebbi szokástól eltérően Egyetemünk oktatói, oktatási tevékenységük mellett mind nagyobb számban vesznek részt a tudományos kutatómunkában, mely tevékenységük igen' kedvezően hat oktatómunkájuk színvonalára is. Az egyetemi kutatómunkának még hathatósabb támogatása a Tudományos Kutatási Fejlesztési Alap /TKFA/ hitelrendszerének létrejöttével, 1961-ben valósult meg, melynek keretében tanszékeink jelentős anyagi támogatást kapnak tudományos kuta.tási céljaikra. Az igy kutatott témák döntő többsége az Országos Távlati (Tudományos Kutatási Tervben /OTTKT/ szerepel. A TKFA hitelrendszer lehetővé teszi, hogy az ország tudósainak, kutatóinak jelentős része segitően részt vegyen az országos műszaki fejlesztés célját szolgáló kutatási tervek kidolgozásában.

Az Egyetemen folyó kutatómunkának két főbb fajtája van:

a, / a Tudományos Kutatási Fejlesztési Alapból pénzügyileg

támogatott munkák és ■

b. / az ipari megbizás*kna.k /KK/ a szakvélemény jellegű

részei,

• melyek többségükben tudományos kutatási tevékenységek,

1963.január 1-től a tanszékek egy részét a'Művelődésügyi Minisztérium, más részét az Akadémiai Munkaközösségeken keresztül a Magyar Tudományos Akadémia támogatja aJTKFA alapból. Az eile- 2 -