Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1961-1962

1961. november 28. (37-112.)

feltételeinket, amelyek ennek alap án szabályozták hallgatóink munkábaállitását. Sajnos a vonatkozó részletes rendelkezések több esetben késve, gyakran már a gyakorlat megkezdése után érkeztek le a munkahelyekre, ami az első hetekben zökkenőket és szervezetlenségeket okozott. Meg kell állapítanunk azt is, hogy egykét helyen az Építésügyi Minisztérium illetékes munkatársainak a hallgatók foglalkoztatására vonatkozó helyszíni rendelkezéseit vállalati érdekből nem, vagy csak késve hajtották végre. A hallgatók beosztását - a Közlekedés-üzemmérnöki Karon a beosztások havonkénti változási rendjét - minden egyes vállalattal e- gyetértésben megállapítottuk. Kijelöltük a csoportvezetőket és üzemi felelősöket. A csoportvezetőkkel és hallgatókkal megbeszélést tartottunk.

Az előkészítő munka eredményességét bizonyítja, hogy a gyakorlat kezdő napjának reggelén valamennyi hallgatónkat a vállalatok fogadták.

A gyakorlat vezetésének szervezeti felépitéttsége helyesnek bizonyult. Munkájukra még az Ellenőrzés c. fejezetben visszatérünk.

9. Brigád kérdés.

Hallgatóink munkájukat mind a telepített, mind az üzemi munkahelyen brigádokban végzeték. Ezzel kapcsolatban mindhárom karon két kérdés merült fel.

1./ Önálló egyetemista brigád, vagy vegyes brigád létesítése ( felcl-e meg jobban a célnak,

Ebben a kérdésben nem volt egyező vélemény.

Az Építészmérnöki Kar nem foglal egységesen állást, hanem a munkahelytől teszi függővé az önálló, vagy vegyes-brigád szervezését.

A Mérnöki Kar helyesebbnek tartja, ha hallgatóink külön brigádokban maradnak és legfeljebb a gyakorlat utolsó szakaszában lehet kisérlctképen egyes jól dolgozó hallgatókat a vállalati*dolgozók közé beosztani.

A Közlekedés-Üzemmérnöki Kar kifejezetten az üzem munkacsoportjába való beosztást tartja helyesnek.

Általában kimondhatjuk, hogy az építőipari vállalatoknál szóba jöhet az önálló brigád, - főleg a brigád keresetével