Építőipari Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1954-1955

1955. június 23. (38-83.)

- 14 ­4022, Többen panaszolt ik ró szülőről, hogy a mérnöki szakkifejezéseket nincs módjuk sajít anyanyelvükön kellőképpen nejismerni. Ezzel a problémá­val foglalkozni kivénünk, a megfelelő segitség megadásával, bár a kielégítő megoldás igen nehéznek látszik. 20. / A félévi ellenőrzés /a folyamatos tanulás ellenőrzése, dolgoza­tok. zárthelyik/ ra.izok. terveIc stb./ A félévi ellenőrzés módszereihez a dolgozatokon, z. rthelyi gyakorla­tokon, rajzokon, terveken kivül még hozzátartoznak az előadásokon és gyakorlatonkon történő létsz ánellenőrzések, a tervezési feladatok ütemtervei és a jegyzetellenőrzések is. Az ellenőrzés lebonyolításá­ra egész félévre kiterjedő előzetes ütemterv került összeállításra és ezt az ütemtervet a hallgatókkal is közöltük. Az ütemtervben igyekez­tünk a foglalkozások számát a legszükségesebb mértékre korlátozni és megfelelő elosztásban beállítani.A tanszékeknek kötelességük volt az ütemtervet szigorúan betartani, csak igen indokolt, kivételes eset­ben volt attól eltérés. Általában megállapíthatjuk? hogy azoknál a tantárgyaknál, ahol félév közben kellő számú ellenőrzés volt, a fo­lyamatos tanulás biztosítása iránti törekvés a kellő vizsgaeredmények­ben is megmutatkozott. A xoglalkozásokról elmaradó hallgatók számára ütemesen beiktatott pótlási alkalmak rendszere helyesnek bizonyult, ennek volt részben köszönhető, hogy hallgatóságunk hi ínyait mar a félév folyamán felszá­molta. Csak példaként említjük meg, hogy a mérnökkari Mechanika cirnü tantárggyal kapcsolatosan a vizsgára nem bocsátható hallgatók száza­lékos mennyisége az első éven az egy évvel ezelőtti állapothoz képest l/3-ra, a II. évfolyamon pedig felere csökkent. A félév folyamán megvizsg ltuk az Egyetemünkön kialakult ellenőrzési rendszert abból a szempontból is, vájjon nem jelent-e bizonyos mér­tékben túlterhelést a hallgatók szamara. A kérdés ©gyetemi tanácsülé­sen is megtárgyalisra került, amikor általános alapelvek nyertek lo- rögzitést, az eddigi gyakorlathoz képest bizonyos csökkentések^be­vezetése nyert elhatározást. Szükségesnek látszik különösen a félév végének jobb tehermentesítése. Az ezek alapján teendő, intézkedéseink folyományaképpen remélhető, hogy a következő félévben megnyugtatóbb lesz ebben a tekintetben is a helyzet. Meg kell állapitanunk azt is, hogy a sok fáradozás ellenére sem mondhatjuk a folyamatos tanulást kellőképpen megvalósítóttnak. E még mindig nem kielégítő állapotnak többi méregfogát, mint például a ne- felelő rajztermi férőhelyek hiányát, nem is eolitve, most csak a hallgatok nem kielégítő'munkamódszerére untatunk rá. Hallgatóságunk sok időselejttel dolgozik, amelyet az adott technikai berendezések jiellett is lényegesen csökkenteni lehetne. Éppen ezért Egyetemünk ok­tatóinak a„következő félévben nagybb gondot kell forditaniok arra is, hogy az előadásokon es gyakorlatokon a helyes tanulási módszereket,^ munkaidejük jó beosztásit stb. ismertessék és etekintetben is neveló- hatást fejtsenele ki. 21. / Diplomáiér vne gvédé s. A félév fölvárnán tartott diplomatervnegvédési vizsgákra viszonylag csak kevesebb jelentkező volt. Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy az 1933-54. tanévben végzett 254 negyedéves mérnökhallgató közül meg mindig 97 nem szerezte meg oklevelét. Ennek a kedvezőtlen helyzetnek főoka az, hogy hallgatóink,1 akik a,tanulmányaik befejezése után azon­nal megkezdték munkahelyeiken két eves szakmai gyakorlatukat, q mun­kahelyeken, uj körülmények között rájuk háruló sokszor jelentős munka mennyiség mellett,nem képesek kielegitő diplomatervezési munkát végez ni. Különösen áll ez a vidéki munkahelyekre elosztott hallgatók ese­tében. Ezt a hibás módszert tehat feltétlenül fel kell számolni es hallgatóink számára a tanulmányok befejezése útin diplomatervezésre V

Next

/
Oldalképek
Tartalom