Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1966-1967

1966. november 30. (45-80.) - 2. „A magyar népgazdaság 1980. évi műszaki szakember szükséglete és fedezet” című OMFB anyag megtárgyalása (54., - 59-69.)

2 mind épitőmérnökökban igen nagy hiány van, sőt vannak területek, ahol még megfelelő szakember sincs. Külön ki kell emelni a fejlődő mezőgazdaság területét, ahol az állami üzemek és a nagyobb tsz-ek tekintélyes számú mérnök és szaktechnikus igénynyel lépnek fel. Gondolni kell arra, hogy építőiparunk gépesitése elmaradott, a fejlesztéshez szükséges okleveles épitész- és építőmé rnökök számának nagyobb mérvű szaporítása szükséges. Nagyjából ugyanez a helyzet, az előbbiekhez kapcsolódva, a kutatóintézetekben, ahol az okleveles káderek száma még mindig kevés. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy az esti-, illetőleg levelező hallgatók létszámát teljes egészében mint uj szakember-szükségletet veszi a jelentés figyelembe, hiszen ezek nagyobb része már meglévő műszaki állást tölt be. Részleteiben az alábbiakra kívánunk kitérni: Az OT 1960-61-es megállapításában szereplő létszámokat a tárgyalás folyamán bizonyos elvek szerint redukálták, s igy jutottak a jelentés alapjául szolgáló létszámhoz. Az összlétszám kereteit nincs módunkban vitatni, ezért a következőkben csak az Egyetem profiljának megfelelő szakember-szükséglettel fogunk foglalkozni. A 26.old. 5»sz. grafikonjában pl. csak épitőanyagipar szerepel, maga az építőipar nem. Az épitőanyagipar mely részéről van itt szó ? A bizottságok javaslataihoz képest miért került változtatásra éppen az építőipar ? A 6.sz. grafikon is élénken mutatja az V. javaslat hibás voltát, hiszen éppen az építészmérnök és építőmérnököknél van a legkisebb túllépés a minimumhoz képest.