Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1965-1966
1966. május 17. (450-558.) - 3. Jelentés a hallgatók tanulmányi és munkafegyelmének alakulásáról és a 122/1964.sz.MM utasítás végrehajtásának tapasztalatairól (529-533., - 544-558.)
megállapításnál, stb./ A kétféle osztályzat megállapítása más szempontból is eltér egymástól, több.esetben indokolatlanul. Igy pl, a gyakorlati jegyek zömét a félévközi eredmények a— lapján állapítják meg, az elméleti jegyeket pedig szinte kivétel nélkül a vizsgaidőszakban. Nyilvánvaló, hogy sok esetben ez fordítva is lehetne. A kollokviumok jelentőségét és súlyát nagymértékben növelné, ha azok száma osökkenne ? de a számonkért tananyag-mennyiség nőne . Ez elérhető pl. ugy is, ha^a többféléves tantárgyakból a közbenső félévek elméleti jegye it nem kollokviumok keretében, hanem a félév alatti, rés zletekben történő ^számonkéré s alapján határozzuk meg. Ha egy tantárgyból a félév alatt legalább háro m alkalommal Írásbeli, vagy szóbeli beszámolót tmirt az oktató, akkor ennek alapján elméleti jegy is adható, feltéve, hogy a kérdések az elméleti ismeretanyagra vonatkoztak. Ily módbn ennek az osztályzatnak a megszerzése nem terhelné a. vizsgaidőszakot , ugyanakkor rendkívüli mértékbe'n serkenten e a félévközi tanulásra. Az elégtelen osztályzatot természetesen csak az utóvizsga-időszakban lehetne kijavítani. Ezzel a rendszerrel együtt járna a kollokviumi szokások bizonyos•megváltoztatása is.^Igy pli a tantárgy zárókollokviumán visszamenőie g kérdezhető lenne az a tananyag is, amiből a hallgató egyszer már érdem.jegyet kapott ugyan, de kollokvium nélkül . Ezek a zárókollokviumok ebből a szempontból hasonlítanának a szigorlatokhoz. Ugyanakkor ez a rendszer lehetőséget adna arra, hogy minden félév vé gén minden tantárgybó l adható' lenne elméleti jegy'Ts anélkül, hogy á kollokviumok száma^ túlzottan megnőne, ami á vizsgaidőszakban túlterhelést okozna. Ezek szerint a tantervek összeállítói részére csak a félévenkénti kollokviumok számá t kellene korlátozni, az elméleti jegyek számát nem. Hogy melyik tantárgyból mikor van kollokvium, s mikor kap a hallgató elméleti jegyet félévközi ellenőrzések alapján, azt a tantervben fel kell tüntetni. /A félévközi ellenőrzés módját természetesen bizonyos mértékig körül kell irni,'nehogy burkolt kollokvium legyen: igy pl. nem engedhető, meg az osztályzatnak egyetlen zárthelyi alapján' váló megállapítása, vagy a félév" végén összefoglaló aárthelyi Íratása, a megadott jegy el nem fogadása, stb./ Előfordulhat., hogy valamely tantárgyból, amelyikből kollokvium van a félév végén, félévközi ellenőrzéseket /zárthelyiket, szóbeli beszámolókat/ is tartanak, Ilyenkor az osztályzat kialakításában a félévközi
