Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1964-1965

1965. március 23. (356-510.) - 1. Az oktatási reform szerinti oktatás vizsgálata és ellenőrzése (357-420., - 450-472.)

- a ­1472/1965 A szakmunkagyakorlat során elsajátított szakmai ismeretmennyiség a tapasztalatok szerint nincs össz­hangban az eltöltött nyolc héttel. A vállalatok, az építőipari sajátosságai miatt legtöbbször nem tudják a hallgatókat a programban tervezett módon foglalkoz­tatni, a hallgatókat a vizsgahónap után következő fi­zikai munka erősen igénybeveszi, és ezért az időszak végén a teljesítmény és aktivitás rohamosan csökken. Ezért a Kar a szakmunka gyakorlat idejét szintén hat hétre kívánja csökkenteni; helye változatlanul a máso­dik félév után van. A technikusi gyakorlatok hátránya főként az volt, hogy a tiz hetes időszak alatt a hallgatók csak egy­egy szük munkakört ismerhettek meg, a munkába rövid i­dő alatt betanulhattak s a gyakorlatnak nagyjából fe­lében már sablonos munkát végeztek. Ezért célszerű a munkahelyet a félidő eltelte után megváltoztatni. Ez viszont egy nyáron belül nehezen volna lebonyolítható, igy á Kar a gyakorlat megosztását javasolja. A hatodik félév után magasépítési munkahelyen, a nyolcadik.félév után a szaknak megfelelő munkahelyen dolgoznának. A kettéosztás megszünteti a termelési gyakorlat idejére ütemezett, amugyis kétes értékű levelező oktatást. A gyakorlatok teljes időtartamának megítéléséhez figyelembe kell venni még azt, hogy az egyetemi tanul­mányok során a Kar hallgatói összesen négy hét időtar­tamú, az egyetem szervezésében ós vezetése alatt lebo­nyolításra kerülő mérési gyakorlatokon vesznek részt. Eltérő javaslatot tett a Kar, részletes indokolás alapján, a-földmérőmérnöki szakra: a hatodik félév után négy hét topográfiai, a nyolcadik félév után hét hót általános felmérési, a hatodik félév után egy hét egye­temi terepgyakorlat, a nyolcadik félév után egy hét út­vasút és vízépítési gyakorlat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom