Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1964-1965

1965. március 23. (356-510.) - 1. Az oktatási reform szerinti oktatás vizsgálata és ellenőrzése (357-420.,

- lo szeretném hangsúlyozni, hogy inkább a képesség elvében hiszek, mint a fizikai jeleulét elvében. Nekem kedvesebb az a hallgató, akinek képességei vannak, mint az, aki mindig ott ül, de esetleg mást is csinál. A jelenlétnek ezt a teljesen mechanikus értelmezését nem tartom helyesnek, mert ha ott ül a hallgató és esetleg nyelvet tanul vagy mást csinál, az nem oldja meg a kérdést. A képesség, nem pedig a fizikai jelenlét alapján lehet a problémát megoldani. A lo-ik ponttal nem egészen értek egyet. Az Írásbeli vizsga elve sok helyen célravezető, sok helyen pedig nem. Ebben a tekintetben mindig vitánk van a Középülettervezési tanszékkel. Ők az iráBbeli vizsgában hisznek, - én nem hiszek benne, mert szeretem látni a hallgató reagálását, felfogásának gyorsaságát, képzelettársitásának munkáját, meg akarom ismerni kifejezési készségét. Ezért nem elégszem meg azzal, hogy papiron verejtékkel összehoz valamit néhány óra leforgása alatt. Hangsúlyozom: nem vitatom az Írásbeli vizsga kérdését, csak nem támogatom. Elhiszem, hogy vannak tárgyak, ahol erre szükség van, de ezzel inkább a szorgalmat, nem pedig a képességet lehet vizsgálni. Én viszont mindig a képesség mellett vagyok. Az oktatásunkban gyakran jelentkezik az elvi elképzelés és a gyakorlati végrehajtás közötti olló-nyilás. Ez fog jelentkezni most egy csomó vizsgáztatásnál és a szigorlatoknál. Előírunk Írásbeli vizsgálatokat, de nincsen