Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1964-1965

1965. február 5. (216-329/24.) - 2. A szakmérnökképzés felülvizsgálata (226-265., - 313-320.)

- 7 - 678/1965 Általánosságban megállapítható, hogy a szakmérnökképzés jelenlegi formájában ezt a célt nem érte el. Kétségtelen, hogy az abszolutóriumot szerzett hallgatók szakmái tudása elmélyült, de ez inkább az elméleti vonatkozású kérdésekre szorítkozik, mig a gyakorlati ismeretek bővítése területén elért eredmény viszonylag csekély. Ez felveti annak gondolatát, hogy a szakmérnökképzés jelenlegi rendjén alapvető elvi változások történjenek, mégpedig: 1. Egy-egy szakmérnöki tanfolyam elvi irányítása, előadásainak megtartása egy-egy szaktanszék hatáskörébe tartozzék; 2. Egy-egy szakmérnöki tanfolyam hallgatóinak létszámát lényegesen le kell csökkenteni, és az előadásokat teljes egészében tanszéki konferenciák ill, konzultációk váltsák fel. Ilymódon a tanszék vezetője, illetve oktatói közvetlen kapcsolatba kerülnek a szakmérnök hallgatókkal és módjukban áll szakmai tudásul: fejlesztését hatékonyabban előmozdítani. 3. A szakmérnöki tanfolyamok hallgatóit gyakoriati ismereteik bővítése céljából a téma szerint illetékes tervező vállalat megfelelő osztályára ill. osztályaira kell hosszabb /pl. 2-6 hónap/ gyakorlatra beosztani. Itt valamely konkrét tervezési feladat elkészítésében kell résztvegyenek, tehát nem egy fiktiv, képzeletbeli építmény, hanem egy megvalósításra kerülő létesítmény terveit készítik el. Egyes szakoknál a tervező intézetek helyett kivitelező vállalatok, elemgyárak, stb. jöhetnek szóba, mint a szakmérnöki képzés gyakorlati munkahelyei. Fentiek munkaügyi vonatkozású részleteit külön kell megállapítani. V.