Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1964. május 15. (735-848.) - 1. A reformoktatás módszertani kérdéseinek megvitatása (741-848.)

szeresiteni kellene a 2-3 évenként kiadandó, persze 1-2 iv terjedelmű kiadványokat, amelyek 2 iv/heti óra terje­delemben kerülnének kiadásra. Ez a kisterjedelmű jegyzet képezné a vizsga anyagát, a tankönyv pedig felhasználható segéd-irodalom lenne a vizsgaanyaghoz. Ezek a gondolatok felvetődtek, azonban a papírtakarékosság szón pont jából nem részleteztük azokat. Itt bizonyos tekintetben vitába szállnék az anyagban le­irotakkal, mégpedig a vizsgaidőszak megröviditésének kér­désében. Sz nc;m lenne helyes* A vizsgaidőszak nemcsak a számonkérés ideje, hiszen a számonkérés ideje tulajdonké­pen csak a vizsga napja. A vizsgaidőszak a hallgatók részé­ről a dolgok megértését és a felkészültséget jelenti. Ilyen értelembon még rövidnek is mondható a viszgaidcszak. A következő probléma: a hallgatók túlterhelése. Véleményünk az, hogy általában nem lehet beszélni túlterhelésről. Egye* évfol amokon, pl. a mérnököknél a III.évfolyamon kétségte­lenül jelentkezik túlterhelés. Egyes esetekben csökkenteni lehetne a túlterhelést ugy, hogy egyes tanszékek bizonyos tervezéseknél együtt működhetnének. Példaképen megemlítem, hogy ha az Épületszerkezeti tanszék megterveztetett egy v ­zas epületet, ezt az alapozási tanszék felhasználhatná az lapozás megtervezésénél, a süllyedés-számit ásnál. Ugyanezt felhasználhatná az acélezerkezetek tanszéke és a vasbeton­tanszék. Tehát egy tervet több tanszék terveztetne meg, és igy megkimélnék a hallgatókat, h ogy olyan feladatokat is

Next

/
Oldalképek
Tartalom