Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964
1964. április 17. (615-734.) - 2. Az esti és levelező oktatás módszereinek felülvizsgálata (619-621., - 694-713.)
4517/1964. tankönyv egyes fejeseteinek rövidített, csak a lényeges részekre kiterjedő kivonatát is. Ilyenkor a módszertani utmutató inkább pótjegyzetté válik és ez gyakran terjedelmére is kihatással van. Ezek alapján megállapítható, hogy az az irásos anyag, mely a levelező hallgatók tanulásának alapvető eszköze, nem mindig felel meg az igényeknek. A levelező tagozat alapvető módszertani problémájána k tartjuk annak biztosítását, hogy legalább azokból a tárgyakból, melyeknek önálló tanulása különösen nehéz: a tagozat igényeiből kiinduló, kifejezetten az egyénil eg ta nu ló hall gatók számára Íródott levelező jegyzet álljon rendelkezésre. Az uj jegyzetek egységesen mindhárom tagozat részére készülnek, ennek többek közt az oka, hogy anvagi érdekelt flóg az esti és levelező tagozat részére készülő jegyzetirasnál van, ha tehát a tanszék kifejezetten levelezők részére, irna jegyzetet egyszersmind arra is kötelezné magát, hogy ingyen, szerzői dij nélkül irjon jegyzetet a nappaliák részére. Célszerű, ha a levelező jegyzet a szokásosnál tömörebbe n elsősorban az anyag fontos fejezeteinek részletes taglalását tartalmazza, a kevésbé fontos, az alapvető követelményeken túlmenő kérdésekről inkább rövid összefoglalót adjon hivatkozással azokra a forrásokra, ahol azok részletezése megtalálható. Célszerű, ha az elmélet i és gyakorlati anya g /p éldák/ olyan vegyí tésben szerepelnek, melyek az ö náll ó tanulást leginkább segítik. A jegyzetekről szólva ki kell emelni, hogy azok késedelmes megjelenése lényegesen nagyobb kárt okoz, mint egyéb .tagozaton és gyakorlatilag megbénítja a tárgy oktatását. A reformjegyzetek irása során erre különös tekintettel kell lenni. Gyakran fordul elő, hogy a levelezők számára kiadott irásos anyag /módszertani utmutató/ azért
