Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1963. szeptember 27. (1-230.) - 1. Az ÉKME 1962/63. évi jelentése (2-11., - 19-201.)

- 11 10311 ' a táblázatnál nem mutatkozik/. Ahol ettől a szabálytól eltérő eredmény látható, ott nincs statisztikai tömeg a számok mögött, hanem csak 1-2 hallgató gyenge vagy jó eredménye. Pl. az Epitészmérnöki Karon a több év gyakorlattal gimnáziumból beiskolázottak átlaga a IV, éven 2,8. Ezt az átlagot összesen 2 hallgató érte el, akiknek 3 halasztott vizsgájuk van. ÜZ egyetemi átlagot tekintve a IV. éven a gimnáziumból és a technikumból beiskolázottak átlageredménye között igen csekély a különbség, / 0,03 és 0,04/. Kivétel a több év gyakorlattal jöttéknél mutatkozik. Itt azonban meg kell emliteni, hogy gimnáziumból 21, technikumból pedig mindössze 9 fő jött több év 'gyakorlattal. Az eredményt, tehát ennek a néhány hallgatónak vizsgajegyei adják. /X.sz. tábla/, A VII. sz. táblán már nem egy évfolyammal, hanem a 4 folyammal, tehát lényegesen nagyobb tömeggel dolgozunk, és igy jobban lehet általános következtetéseket levonni. A tábla ismerteti a négy évfolyam hallgatói létszámát a különböző kategóriák szerint. Hallgatóink zöme, 71»9 %» gimnáziumi végzettséggel kerül az egyetemre. Érdekes jelenség, hogy-mig a gimnáziumból a hallgatók nagyobb része közvetlen érettségi Uuán jött /55»0% /, addig a technikumot végzettek közül csak 44,1 % jött közvetlenül érettségi után. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a technikum szakmai képesítést ad, többen dolgozni mennek és csak 1—2 évi munka után jelenkeznek az egyetemre. A tanulmányi eredmények összehasonlításánál nehézségként jelentkezik az, hogy a különböző években felmért adatok nem azonos évfolyamokra vonatkoznak. Összehasonlítást és levonható következtetést csak a kategóriák és a karok között tehetünk. Az megállapított tény, hogy a tanulmányok megszakítása, különösen a hoetjzabb megszakítás, kedvezőtlenül