Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1958-1959
1958. december 12. (23-33.) - 1. Az ÉKME 10 éves fejlesztési terve (23-30.)
5 Egyes laboratóriumok, műhelyek nagy zajt csapnak, zavarják az oktatást. El kellene távolítani őket a központi épületből és melléi. Az összeállítás nem tartalmaz közelebbi adatokat a tankönyvek terjedelméről. A szükséges példányszámokat a minisztérium állapítja meg. Az állandó tankönyvellátottság biztosítása sincs meg. RADOS KORHOL: Ez most már megvan. CHQLIfflKY TIBOR: A diákotthonok rajzoláshoz szükséges világitá át meg kell oldani. A könyvtárakban a műszaki tárgyakhoz szükséges irodalom /szabványok, könyvek stb./ a rajzolási, tervezési munkához álljanak rendelkezésre. A 13. old.-hoz, a helyszétválasztás problémájához; az indokolási részben ki kellene domborítani, hogy miért éppen a mi egyetemünk reflektál a központi épületre. Az étkeztetés rendezése már halaszthatatlan. Főbaj, hogy bárki bejöhet az utcáról itt étkez i. Ide varinak koncentrálva a környező z®mek dolgozói is. 3ZABQ JÁNOS: A javaslat cimét ki kellene egészíteni* az "irányelvei" szóval, miután a javaslat nem részletes. Kéri az egyetem támogatását az egyesületi tudományús munkában és a társadalmi tudományos munkában való résztvételhez. Az egyesület állandó évi pályadijat tüz ki az egyetem hallgatói részére. A 3zakositá ; kérdéséről: kéri, hogy a szakositá? végső formáját az egyetem ismertesse a mérnöktársadalommal. . Az anyagtani, valamint a tartók sztatikája és a vasszerkezetek tanszékek kérdéséhez: az anyagtanoktatás el épzeléseit nem látja teljesen vil gosan. Akkor lehet különállóan oktatni, ha elszakíthatok a szerkezetek kérdésétől. Az elszakítható rész oktatása viszont a kémiai technológia keretében kielégitő. A tartók sztatikája a külföldi egyetemeken általában külön tanszékként szerepel. Elég nagy tudományanyagot ölel fel ahhoz, hogy külön tanszék oktassa. A tudományos munka szervezéséhez: Az a/ pontot tartja helyesnek. A laboratóriumokkal kapcsolatban: a külföldi egyetemeknék általában megvannak saját elektronikus számológépeik, amelyeknek költségei nem tulnagyok, 3-4 millió devizaforint. Helyettesíthető beruházást jelentenek, mert velük olyan eredméayek is megállapíthatók, amelyek egyébként csak nagyarányú, költséges laboratóriumok létesítésével lennének megállapíthatók. Esetleg a műszaki egyetemmel lehetne kooperálni ebfca ben. BENTI ISTV/JF; Amikor előtérben álló kérdés, hogy hogyan lehetne fejleszteni a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát, akkor többet