Építőipari Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1954-1955
1955. június 3. (45-53.) - 1. Iránymutatás a vizsgák lefolytatásáról (46.) - 2. A tanszemélyzet ideológiai oktatása (46.) - 3. Egyetemi összeállítás Hruscsov beszédének feldolgozásáról (46-47., - 48-53.)
- 4 - 3391. 12./ _ z épitőanyag gyártás technológiájának, s maguknak a különböző építőanyagoknak minőségjavítása nélkül elképzelhetetlen a kivitelezés minőségének javitása. Meg kell javitani és megbízhatóan állandóvá'kell tenni a tégla és a cement, vas és egyéb építőanyag minőségét^ Az adalékanyagot termelő-üzemek osztályozott anyagot bocsássanak az épitő rendelkezésére. Az acélmüvek pontos keresztmetszeti méretekkel,^ illetőleg legfeljebb l-2#-os toleranciával és ne rideg acélból gyártsák a betonacélt. A hengerelt anyagokból nagyobb valaszték álljon rendelkezésre, mert a kevés fajta vasanyag pocsékoláshoz vezet. Minden téren / felszerelő ipar, burkoló ipar, stb./ be kell vezetni a minőségellenőrzést, stb. 13./ Növelni kell az ipar tégla—és cementtermelését* 1 14./ Rá kell térni a könnyű építőanyagok alkalmazására, ezek nagybani gyártására* 15./ Az előregyártást tovább kell fejleszteni, uj előregyártó üzemeket kell létesitenl főleg kisebb sulyu elemek gyártására,, 16./ A nagy építőgépek beszerzése, gyártása mellett, építőiparunkat most sok kis géppel kell ellátni, a gépesitett munkafolyamatok intenzitásának fokozására. • , Jl/B. javaslatok a tervezés megjavítására és fejlesztésér e. * * 1./ A szocialista-realizmus helyes építészeti értelmezésének,a azooialista tartalom nemzeti forma sztálini axiómája részletes kifejtésének - az adott fejlődési szakaszban lehetséges elméleti • oegállr.pitásaival az épitészeti gyakorlat segítségére kell sietni. A moszkvai konferencia és a Hruscsov beszéd íontos megállapításai lehetőséget adnak az archaizáló, ekteklizáló formalizmus leküzdésére anélkül^ hogy ez a visszakanyarod ás t jelentené az e'lőzc fejlődési szakaszhoz. 2./ Az egyedi tervezésnek a tágabb művészi formálás lehetőségeit nyújtó feladatai mellett, sőt fölött a tipustervezés alaposabb, szélesebb müvelésével kell a tömeges épités gazdasággsíágát emelni. Ennek értelmében a tipustervezéssel foglalkozó önálló lntáéményt kell szervezni, mely az épitészeti- alaprajzi - típus )k kidolgozása mellett, egyúttal a szerkezeti tipusok kialakítárával, a tipizálás és a kivitelezés, organizálás szorosan összekapcsolódó problémáival is foglalkozik. Nem tekinthető típustervnek az az egy-egy építész által kialakított - az eddigi gyakorlatban típustervnek deklarált - terv 7 melynek gazdasági, műszaki vonatkozás '.it - párhuzamosan a tervezéssel - megfelelő vizsgálatok nem értékelték. 3./ A tervező épitészeket nemcsak a tipustervezés fontosságáról,^ gazdasági, de sajátos művészeti jelentőségéről / lehetőycgeiről/ kell meggyőzni, de arról is, hog^ a tervezés művészi feladatát nem lehet a vázlattervek megoldásával lezártnak tekinteni^ s hogy építészmérnöki és művészi felelősségük kiterjed a műszaki' és kiviteli tervekre is a 4./ A tervezés és kivitelezés elszakadását fel kell számolni, s ennek^érdekében vissza kell állítani a tervező- művezetői -^ellenőrző - kötelezettségét, mint az alkotások formailag és minőségileg egyaránt kifogástalan megvalósításának egyik alapfeltételét.