Építőipari Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1954-1955

1954. október 8. (2-7.) - 1. Esti és levelező oktatás kérdései (2.) - 2. A Városgazdasági Tanszék docensi pályázata (2.) - 3. Az Oktatási és Tudományos Tanács létrehozása (2.) - 4. Egységes vizsgaszabályzat (2-6.)

A tanulmányi eru-dnény kiszámítása két tizedes pontosságig volna kívánatos, nert ezáltal lehetővé válnék például a hallgatóság tanulmányi eredmények szerinti rangsorolása. Az egész szánra való, kikerekités pedig olyan esetben lenne alkalmazandó, amikor azt statisztikai előírás, vagy egyéb rendelkezés megkívánja. Ezesetben azután az bt tized felfelé lenne kerekítendő. A kitűnő tanulmányi eredmény meghatározása tulszigoru. Kitűnő tanulmányi eredmányü lehetne az a hallgató is, akinek minden vizsgája jeles és legfeljebb egy gyakorlati jegye jó. ad 8.§, A tervezet szövege helyett az alábbi szöveg kerülhetne: A kollokviumok rendjéért, fegyelméért és színvonaláért a tanszékvezető, a szigorlatok, államvizsgák, illetve diplcnatervmegvédések rendjéért, fegyelméért és szinvonaláért pedig a dékánok felelősek. ad 9.§.1. A több félévből álló tárgyaknál nem szükséges minden félév végén kollokviumot tartani, azonban egy kollokvium legfeljebb két félév anyagára terjöhet ki. ad 9.§.2. - 3. A javaslatoknak a Minisztérium által történt elfogadása esetén ezek a pontok tárgytalanokká vxlnak. ad 10.§.1. A tervezett szöveg helyett a következők bevétele volna szükséges: A tanszékvezető önkéntes jelentkezés alapj \ji a. vizsgaidőszak előtt is kollokviumra bocsáthat hallgatókat, ad 10.§.2. A kollokviumokra vonatkozólag nen azt kellene kimondani^ hogy a kollokviumokat a tanszakvezető tartja, hanem azt, hogy a szobanlévő tantárgy el adója. Kétségtelen ugyanis, hogy a legkívánatosabb helyzet az, amikor a tantárgy előadója vizsgáztatja a hallgatókat. Viszont szüksége merül fel annak, hogy az előadón kívül mások is vizsgáztassanak. Erre nézve a helyes az lenne, hogy mas oktatóknak a vizsgáztatásba való bevonása a tanszékvezető jav-áLata alapján csak dékáni engedéllyel legyen lehetséges. ad 10.§.4. A tervezett szövegen kivül szükséges annak kimondása is, hogy egyes tantárgyakból a tanszékvezető javaslata alapján hozott dékáni rendelkezésre a szóbeli kollokviumot megelőzően írásbeli kollokvium is legyen. Egyes tantárgyak jellege ugyanis m^gkivánja^azt,,hogy a hallgató a szóbeli kollokvium idotartanánal hosszabb idon at irasbeli munkával is bemutassa tudását. Ez a hallgatók számara is elonyösebb, mert a véletlen esetlegességeitől jobban meg vannak kiméivé. _ Célszerű azonban az is, hogy az ilyen tantárgyaknai a szóbeli kollokvium mellőzhető legyen akker, ha az Írásbeli vizsga alapjan az elbírálás teljes mértékben lehetséges. A szóbanlévő pont szövege az alábbiak szerint módosulna: A kollokvium iltalában szóbeli, amelyet a tárgy jellege szerint Írásbeli kollokvium előfchet meg, illetve pót>lhat» ad 11.§.1. A szigorlatok a tervezett szöveg szerinti értelmezés mellett nem különböznek a két vagy több féléves anyagot felölelő kollokviumoktól. Egyetemünk véleménye szerint a szigorlatokat a tantervben kellene előirni éspedig oly^n tantárgyakból, amelyek fentebbiekben értelmezett kollokviumait a hallgatók már letették. Igv a szigorlatoknál igen lényeges a kollokviumokon mar egyszer szerepeit tananyag össze foglaló módon való átvétele, azaz átismétlése. Ki kellene mondani a szabályzatban azt is. hegy a szigorlatot legalább két oktatóból álló vizsgabizottság előtt kell tartani. Az egyik vizsgabizottsasi tag^a szigorlatot lefolytató vizsgáztató legyen, a másik pedig a dekan altal megbízott és rokontantárnyat oktató egyetemi tanár, vagy docens.