Építőipari Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1954-1955

1954. december 3. (10-35.) - 2. A Marxizmus-leninizmus Tanszék működése (11., - 20-27.)

- 5 - ' Az előadások tagoltak, könnyen jegyzetelhetek, ás a hallgatók Is általában elégedettek az előadókkal* Az előadások egyik legfőbb hiányossága, hogy nem e^-ég polemikusak. A politikai gazdaságtan előadások például nem foglalkoznak a polgári közgazdászok elméleteivel, azok marxista elemzésével és bírálatával, ami pedig - mint egy-két esetben-bebizonyosodott - a hallgatókat igen érdekli. A másik fontos hiányosság, hogy még mindig vannak olyan előadásaink, amelyek kissé elvontak, nem elég életszerüek, Ez sokszor abból is adódik, hogy egyes oktatóink a vulgarizálás eilen harcolva, sokszor bátortalanná válnak ós nem merik önállóan kidolgozni a klasszikusok tanításainak aktuális vonatkozásait, A szemináriumok színvonala is emelkedett azáltal, hogy mostíaár lényegében mindenütt tanársegédek vezetik. /Mindössze 3 hallgatói szemináriumvezetőnk van, ez is elsősorban amiatt, mert a dékáni hivatalok nem tudják megfelelően "csúsztatni" az órákat s igy'egyszerre több szemináriumot kell vezetnünk, mint ahány oktatünk van./ A szemináriumok jellegét az utőübi időben megváltóztattuko Lényegében megszüntettük az anyagkövető, visszakérdező szemináriumokat és egyre sikeresebben alkalmazzuk a "vitamódszert". A szemináriumokat u.n. "nyitókérdések" vezetik be,amelyekre a hallgatók 5-lo perces összefoglaló választ adnak és ezt a választ vitatja meg a tanulókör. Kísérletképpen egy-egy alkalommal előre kiadott referátumot /2o-25 perces kiselőadást/ készíttettünk a tanulókörök' egyes tagjaival és ezek alapján vezettük le a szemináriumi vitákat,, A szemináriumvezetők ma már nem fogadják el az anyag egyszerű viszszamondását, rákérdezéseikkel érvelésre, álláspontjuk megvédésére késztetik a hallgatókat. Ezek a módszerek helyesnek bizonyultak. Mégsem lehetünk^ elégedettek a szemináriumok színvonalával. Egyrészt a hallgatók hiá« '.nyos felkészültsége miatt, másrészt fiatal oktatóink gyakorlatlansága miatt. Ezek a módszerek az anyagban való teljes biztonságot ós a gyakorlati élet alapos ismeretét kivánják meg. Sajnos még sok olyan fiatal oktatónk van, aki ezekkel a feltételekkel nem rendelkezik» Oktatóink nagy része nem marxizmus, ill. politikai gazdaságtan szakot'végzett és igy sokuknak oktatás közben kell megtanulniok az anyagot, Emiatt egyesek nem törekszenek eléggé a viták kibontakoztatására, sőt kissé félnek is ettől. Ezzel magyarázható az, hogy bár a hallgatók sokkal bátrabban vetik fel problémáikat mint azelőtt, a szemináriumok légköre közvetlenebb és őszintébb lett, a színvonal, a vitakészség - a kétségtelen javulás ellenére - sem kielégitő. Az oktatómunka színvonalának emelkedése következtében javult a tanszék nevelőmunkája is. Az elmúlt időkhöz viszonyítva sokkal többet foglalkozunk olyan nevelési kérdésekkel mint pl, a tömegek történelem-formáló szerepe, a hazafiságra nevelés, a Párt, az állam, a Szovjetunió iránti szeretet, a proletár nemzetköziség stb, Az utóbbi időben pl, - miután tapasztaltuk, hogy a végzős hallgatók nem akarnak vidékre menni - tudatosan foglalkozunk olyan kérdésekkel, hogy nemcsak a városban, hanem a falun is kell építeni a szocializmust, mi az értelmiség szerepe a falunak a város színvonalára való emelésében, stb. Mégis meg kell'állapitanunk, hogy a tanszék nevelőmunkája elmarad az oktatás színvonala mögött, s ez a tanszék munkájának leggyengébb pontja. Hallgatóinkat nem sikerült eléggé arra nevelnünk, hogy többet politizáljanak, foglalkozzanak társadalmi problémákkal is. Ennek legfőbb oka az, hogy a tanszék nevelőmunkája nem elég tudatos és teljesen tervszerűtlen, A tervszerű nevelőmunka megvalósításával szemben egy-két oktatónknál bizonyos ellenállás mutatkozik. Szüksége mutatkozik annak is, hogy a tanszék nevelő munkáját jobban összehangolja a szaktanszékekkel.