Budapesti Műszaki Egytem - Értekezletek, 1964-1965
1965. február 10. (1-11.)
2 hall ,átok na{?y része magas vérnyomásban szenved, az ideggyógyászati kezeléseken növekszik a hallgatók részvételi aranyszáma és Így tovább. Szeretném ennél a kérdésnél kihangsúlyozni, hegy senki ne higyje azt, hogy az egyetemi vezetés a panaszkodók uszályába került* Köztudomású az egyetemen, hogy a hallgató mindig panaszkodik, - sok a terhelése, szeretne könuyiteni magán - ez természetes jelen- ség, de most nem erről van szó. Ha őszinték vadunk mondhatjuk, hogy az i^t körvonalazott 63 órás terhelés e, yáltal ban nem köny- nyü dolog. Ez komoly egészségügyi, fiziológiai terhelést jelent. Kérem a Kollégákat arra, hogy ezt a 63 órás terhelést egyáltalán ne tekintsék átlagos terhelésnek, hanem csak maximális terhelésnek olyan formában, hogy se amiképpen nem szabad ezt túllépni, ha valami kivételes eset miatt összezsúfolódik a feladat, ilyenkor eljutunk a 70 or ig, de ennok a következő hetekben megfelelőképpen kompenzációként kell jelentkezni. örülnénk, ha ezt a 63 órát messze alul lehetne teljesíteni. Kikor normáról beszélünk felmerül az a kérdés, hogy tulajdonképpen kire szabjuk mi a normát? A leggyengébb hallgatókra, a közepes hallgatókra, vagy a legjobb hallgatókra. Ez rendkívül fontos kérdés. Javasolom, hogy mikor a tanszékek megállapítják a terheléseket a közepes hallgatókat vegyék tekintetbe. A jobb tanulóknak adjunk lehetőséget arra, hogy az előirt feladaton túlmenően önállóan is hajthassanak végre plusz feladatokat. /Egy-egy szakirodalmat áttanulmányozni, vagy egy kérdést részletesebben megnézni Könyvekben, vagy tudományos diáKkörben résztvenni stb./ Sok lehetőség van arra, hogy a kiválóbbak fejlődhessenek egyetemünkön. Arra kell törekednünk, hogy egy átlagos hallgató képes legyen elvégezni a Műszaki Egyetemet, egészségének veszélyeztetése nélkül. Aki viszont tovább akar fejlődni, annak biztosítsunk erre időt. Mégegysser szeretném kihangsúlyozni, hogy araikor ezt a 63 órát megállapítottuk, egyszerű megfontolásból indultunk ki, ez nem természeti törvény, ez sehol nincs leírva, minden norm aak az a lényege, hogy rendkívül egyszerűen legyen számítható. A számítás alapja az, hogy átlagosan 36 órás terhelés van az egyetemen, ebből átlagosan lb óra elméleti előadás, 18 óra a gyakorlatok szaunára van fenntartva. A gyakorlati foglalkozásokhoz, amelyek tantermi, rajztermi gyakorlatokból, laboratóriumi mérésekből tevődnek Össze, 100 %-©a etthoni elfoglaltságét számítunk hozzá, rajzfeladatok, számítási feladatok elkészítésére, mérési jegyzőkönevekhez és így tovább. Tehát a 18 gyakorlati órához ily módon 18 óra otthoni foglalkozás számítható. Az elméleti órákhoz csak 30%-ot számítunk hozzá, ami korántsem jelenti uzt, hot^y az elméleti anyaggal lé est lehetne tartani, tehát, hogy két órán előadett anyagot a hall ;átó egy óra alatt el tudna aaj titani, de mindenesetre ez az egy óra lehetőséget teremt a szára ra ahhoz, hogy legalább az anyaggal ismerkedjék, átnézze, hogy mi az amit nem értett meg, kérdezősködjön, tehát hogy lépést tudjon tartani az elméleti anyaggal és ilyen módon a folyamatos tanulás megközelíthető legyen. /
