Budapesti Műszaki Egytem - Értekezletek, 1949-1950
1950. augusztus 30. (5-7.)
Jegyzőkönyv.'' Felvétetett Budapesten I95O VIII. 30-án a Műszaki Egyetem tanácstermében tartott értekezleten. Jelen vannak: Dr. Mihailich Győző rektor, Dr. Csűrös Zoltán prorektor, Dr. Vörös Imre, Dr. Liska József, Szilágyi Gyula, Major Máté dékánok, Ormos Tibor Miszaki Egye térni pár 11 i t ká^, Szűcs István Á.M.F. párttitkár, Csáki Frigyes kurátor* Kozmáim György Á.M.F. igazgatója, Halász Ottó és Kaszán Béla a V.K.M. kiküldöttjei és Szabó Ákos a jegyzetkiadó vezetője. Mihailicb G#őzőlektor üdvözli a megjelenteket és az értekezletet megnyitja. Bejelenti az értekezlet tárgyát. 1./ Jegyzetkiadások ügye. Halász Ottó ismerteti, hogy a,z egyetemi főosztály a Párt iránymutatasa mellett célul -tűzte ki, hogy az idei jegyzet kiadást jóval nagyobb számban teszi lehetővé, mint az elmúlt felevben.Ismerteti a problémákat. Elsősorban technikai kérdésekkel foglalkozik. Az Á.M.F. és a Miszaki Egyetem jegyzeti^énye 7-8 millió példányt tesz ki. Ez jóval meghaladja az elmúlt évi igényt. A V.K.M. elgondolása szerint ezt úgy lehet csak megvalósítani, ha a két hivatal jegyzetkiadóját összevonva uj felszerelésekkel és kibővített munkaerővel látják el. A jegyzetkiadó a tavalyi jegyzeteket csekély váltóztatássál lesokszorosithatná. Azokat a jegyzeteket pedig, amelyek egyáltalán nem állnak rendelkezésre a félév folyamán hoznák ki. A legsúlyosabb probléma a kéziratok összegyűjtése. Ebben az ügyben a V.K.M. javaslata a következő. Kezeljük úgy a jegyzet- kiadót mint egy önálló osztályt.A jegyzetek kéziratait az illetékes karok Tanulmányi Osztályai szállítanak és ezekből a jegyzetkiadó elkészítené a jegyzet eket. Lényeges pontként emeli ki azt, hogy a. jegyzetkiadó már most készítsen egy pontos tervezetet. Az előadó a terv kivitelének akadályát a professzorok nagy elfoglaltságában látja, mert félő, hogy az kéziratokat nem tudják időre elkészíteni. Véleménye szerint az értekezletnek oda kell hatni, hogy az előadók és professzorok az anyagot valóban szállítsák is. Mihail ich Győző az eddig hallottakból leszögezi a terv az, hogy egy uj összevont jegyzetkiadó létesüljön megfelelő felszereléssel és munkaerővel. Kérdés, hogy minden karon a Tanulmányi Osztályok vegyék,e kezükbe a dolgot. Ebben a munkában a professzorok és dékánok és az Á.M.F. igazgatója a kéziratok megszerzése terén hathatós segítséget tudnak-e adni? Ormos Tibor; véleménye szerint legelső feltétel az lenne, hogy a tan- személyzet részére rendelkezésre kell bocsájtani mit kell leadniok. Tudomása szerint a beadott sillabuszok felülvizsgálata még nem történt meg. Ilyen körű lmények között a professzorok nem^tudják mit fognak leadni. Ebben az esetben a meghívott előadók problémájával is kell foglalkozni. Ormos elvtárs másik súlyos problémának a jegyzetkiadó elhelyezésének kérdését emliti. Az Á.M.F. ebből a szempontból jobb helyzetben van, de még ez sem felel meg teljesen a követelményeknek, így az elgondolás gyakorlati megvalósításánál rengeteg objektiv nehézséget kell elhárítani. ■ , , _ Csűrös Zoltán felhivja a figyelmet arra is, hogy a tavalyi reform es á jövő évi"'jsTőim között átmeneti év^is van. Kérdi, hogy ebben az^ esetben fontosé, hogy a jegyzet az idén készüljön el, holott a jövő félévben más formában kell a reform követelményeinek megfelelően. Vörös Imre ismerteti, hogy annakidején az A.M.F-n nagy súlyt helyezett a jegyzeTEiákra és ott is az a nehézség merült fel, hogy az eloado tanároknak nem:, volt idejük a kéziratok előkészítésére. így nem^lehe- tett kvinniott sem, hogy a tárgyaknak 40^-ból legyen jegyzet. Véleménye szerint a Műszaki Egyetem vonalán sem tudják biztosítani, hogy a külső előadók az ő tárgyaikból a jegyzetet le tudják adni. . / .
