Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Hajagos Csaba: „Muszka golyó fúrta át a tenyerem!” Kecskemét város szerepe az első világháborúban megsérült, rokkanttá vált katonák pártfogolásában - A sebesültek élelmezése
tek, betegek táplálóbb élelmezését tárgyaló 1193/1915. számú rendelete, mely rögzítette a sebesültek napi élelmiszeradagját. Eszerint a katonai és honvéd kórházaknál a húsilletmény napi mértékét 300 grammban állapították meg, amelynek konyhakész állapotában el kellett érnie a 150 grammot.131 A rendelet határozott az úgynevezett második reggeli és uzsonna tárgyában, illetve a kórházparancsnok belátás szerinti 250 gramm kenyérpótlék kiszolgálásának lehetőségéről is.132 A földművelésügyi miniszter 23 000/1915. rendelete viszont konkrétan szabályozta a hadszíntér mögött fekvő országrészekben elhelyezett csapatok ellátását. Eszerint a hadvezetőség magára vállalta a katonaság kenyérliszt- és szemestakarmány-szükségletének biztosítását, amely a katonai egészségügyi intézetekre is vonatkozott, így a korábban megállapított 300 grammos kenyéradaghoz 400 gramm lisztet (főzőliszt, 0-s liszt)133 csakis a katonai egészségügyi intézetek részére hagyott jóvá, így hozzájárult a gyógyuláshoz szükséges magasabb kalória bevitelhez.134 A rendelet értelmében nem kaphattak nullás lisztet azok a vállalkozók sem, akik a vendéglátás területén tevékenykedtek. Erre példa Dunszt Ferenc135 iparos és Gyenes Mihály cukrászmester Sándor Istvánhoz intézet kérvénye, amelyben a Kecskemét városába érkező sebesültek nagy számára hivatkozva 1-1 zsák nullás lisztet igényeltek.136 A polgármester a tanács döntése értelmében elutasította az iparosok kérelmét, ugyanis a rendelkezésre álló 0-s lisztkészletet a bölcsődék és kórházak részére tartalékolta. Ezzel egyidőben viszont utasította Révész Nándort, a kecskeméti Vasúti vendéglő vezetőjét, hogy az átvonuló sebesült katonákat - utazási igazolvány és a közben bevezetésre került kenyérjegy nélkül is - jó minőségű lisztből készült kenyérrel lássa el.137 Ezen túl a kecskeméti lakosság jótékonysága természetesen a kórházak sebesültjei részére gyűjtött élelmiszerek mennyiségében is megnyilvánult. A helyiek nagyobb ünnepélyek alkalmával az összes kórház betegeiről igyekeztek gondoskodni. A katonák élelmezésének javítása céljából adományoztak tésztát, húst, bort és több esetben komplett ebédet és vacsorát is. Nem volt ritka 150-200 fő egy időben való megven- dégelése sem.138 375 „Muszka golyó fúrta át a tenyerem!” Kecskemét város szerepe az első világháborúban megsérült, rokkanttá vált katonák pártfogolásában
