Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Hajagos Csaba: „Muszka golyó fúrta át a tenyerem!” Kecskemét város szerepe az első világháborúban megsérült, rokkanttá vált katonák pártfogolásában - Jegyzetek
40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 392 MNL BKML IV. 1910. a 489/1914. Ebben a formában öt fekvőbeteget tudtak egy fordulóval kórházba szállítani. „Hogy várja Kecskemét a harctéri sebesülteket?” Kecskeméti Lapok (a továbbiakban: KL) 1914. augusztus 25. 3. o. MNL BKML IV. 1910. a 592/1914. MNL BKML IV. 1910. a 405/1914. MNL BKML IV. 1903. a 36. köt. 328. o. MNL BKML IV. 1903. a 36. köt. 352-353. o. MNL BKML IV. 1910. a 702/1914. MNL BKML IV. 1910. a 690/1914. MNL BKML IV. 1910. a 678/1914. így kialakult egy nehéz helyzet az érkezett létszám miatt is, hiszen hét nap alatt lehetetlen volt a 430 sérültnek fennálló hely helyett 1088 főre bővíteni. MNL BKML IV. 1910. a 527/1915. MNL BKML IV. 1910. a 591/1914. A Czollner-téri iskola kiürítésekor 100- 120 ágy elhelyezését határozták el. MNL BKML IV. 1910. a. 690/1914. MNL BKML IV. 1910. a 592/1914. A sebesültek között minden szállítmány esetében lehetettek olyan személyek, akik a harctéren már megkapták a kolera betegségét. Őket minden esetben a számukra fenntartott kórházba szállították megfigyelési időre, amelyet hat napban határoztak meg. Sándor István a főis- páni felhívás következtében a háború elején kinyilvánította a város lakossága részére a kolerásókkal vagy koleragyanús betegekkel szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó szabályokat. Előírta, hogy a Kecskemétre érkezett sérültekkel tilos volt bárminemű érintkezés (a pályaudvartól egészen a kórházig terjedő szakaszra vonatkozott az előírás), a tilalom megszegését büntetés követte, tilos volt pénz, cigaretta, élelem, bárminemű adomány átnyújtása, a hat nap megfigyelési idő alatt tilos volt a kórházi látogatás. A sebesültszállító kocsik fertőtlenítését a hatóság végezte, az adományokat csak a kórház személyzete és a parancsnokság vehette át. Látogatásra a megfigyelési időszak letelte után volt lehetőség. A lakosság védelmén túl fontos volt az óvintézkedés pontos betartása a Kecskeméten tartózkodó nagyszámú katonaság egészsége és a folyamatos újoncozás miatt is. Nem beszélve arról, hogy a vonat szerelvényének fertőtlenítése igen hosszú és fertőzésveszélyt magában rejtő munka volt (akár 48 órát is igénybe vehetett), hiszen a vonatok után minden esetben nagy halom elhasznált kötszer és ürülékhalom maradt. KISS Gábor, 2006. 202. o. MNL BKML IV. 1910. a 678/1914. MNL BKML IV. 1910. a 591/1914. MNL BKML IV. 1910. a 839/1914. Uo. MNL BKML IV. 1910. a 546/1915.
