Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Hajagos Csaba: „Muszka golyó fúrta át a tenyerem!” Kecskemét város szerepe az első világháborúban megsérült, rokkanttá vált katonák pártfogolásában - A sebesültek Kecskemétre érkezése
Hajagos Csaba A létszámbefogadás körül kialakult konfliktust csak tetőzte az a tény, hogy Sándor István 1914. október 8-ai megkeresésében már felhívta a MÁV tábori szállítási vezetőségét Szabadkán, hogy intézkedjen afelől, hogy a sebesülteket szállító vonatok - a lehetséges fertőző, ko- lerás illetve kiütéses tífuszban50 szenvedő betegek gyors elkülönítése érdekében (erre a célra a fentiekben jelzett Ferenc József gyalogsági laktanyát, illetve szükség esetén a Czollner téri iskolát51 jelölték ki) - ne a főállomásra érkezzenek, hanem a kecskeméti alsó pályaudvarra. Az átirányítás kérése indokolt volt, ugyanis a sebesülteknek a tartalékkórházba, és a Vöröskereszt kecskeméti kórházába történő beszállítása ebben az esetben a város belterületének elkerülésével történhetett volna meg.52 Ennek megerősítésére Sándor István hivatkozott gr. Ráday Gedeon főispán leiratára, amelyben a főispán kérte a polgármestert, hogy a kolerajárvány elterjedésének megakadályozása53 érdekében találjon megoldást a sérültek és betegek vasúti pályaudvaron eltöltött idejének minimálisra csökkentésére, ugyanis ez idő alatt a legyengült szervezetek nem tudnak ellenállni a kolerának, így a katonák a vírust köny- nyen elkaphatták egymástól.54 A polgármester jelezte, ha a szerelvény továbbra is a főpályaudvarra érkezik, nincs lehetőség annak garantálására, hogy a harctéri sebesültekkel való érintkezés miatt a kolerajárvány nem terjed el a város lakossága között.55 Sándor István ezért újra, nyomatékosan kérelmezte, hogy a jövőben a sebesültek érkezése előtt 24, de legvégső esetben minimum 12 órával korábban legyenek szívesek értesítést küldeni, a vonatok pedig a kolerajárvány elkerülése érdekében az alsó pályaudvarra érkezzenek, ahol a megfelelő feltételeket elő is készítette a város, hiszen az ottani állomáson nem volt biztosítva az éjszakai munkafolyamatok lebonyolításához szükséges fényforrás, így közköltségen tervbe vették három villamos ívlámpa elhelyezését,56 amelyre végül nem került sor, ugyanis a kórházparancsnokság javaslatára, a minden feltételnek megfelelő Máriavárosi pályaudvarra helyezték át a sebesültek beérkezésének végleges helyszínét.57 Itt rendezték be azt az „üdítőállomást”, ahol város költségén a sebesülteket üdítővel és élelemmel látták el.58 Az 1914 és 1918 között Kecskemétre érkező sebesültszállítmányok létszámait vizsgálva kijelenthető, hogy az 1916. eszetendőtől kezdve nagyobb létszámú sérült, - egy tömegben - ápolásra szoruló katona nem 358
